Az MSZE azért perelte be az ombudsmant, mert nem adott ki számukra egy, a Nemzeti Nyomozó Iroda Bűnügyi Főosztálya által készített szakvéleményt. Az egyház álláspontja szerint az adatvédelmi biztos ezzel megsértette az adatvédelmi törvényt és keresetükben kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a kérdéses szakvélemény kiadására valamint állapítsa meg a jogsértést.
A bíróság az alperes álláspontjával értett egyet, miszerint a kérdéses irat döntéselőkészítő dokumentum volt, amelyet az ombudsman nem köteles kiadni. A bíró ítélete indoklásában kiemelte: habár az előző tárgyaláson az alperes végül kiadta a kért iratot a felperesnek, ez nem jelenti azt, hogy elismerte volna a korábbi visszautasítás jogszerűtlenségét. Kimondta azt is, hogy az ombudsman eljárása megfelelt a vonatkozó jogszabályoknak.
Az MSZE keresetét megelőzően az adatvédelmi biztos 2006 májusában levelet juttatott el az egyházhoz, kérve néhány kérdésben az egyház adatvédelmi gyakorlatának megváltoztatását. Az ombudsman ezt megelőző vizsgálata kiterjedt az MSZE által vallási eszközként használt, úgynevezett e-méter alkalmazásának körülményeire is. A levél utalást tartalmazott egy olyan rendőrségi szakvéleményre, amely szerint az e-méter hazugságvizsgálati eljárás eszköze lehet. A hivatkozott szakvélemény kiadását az egyház levélben kérte az adatvédelmi biztostól, ám ezt Péterfalvi Attila megtagadta, ezt követően fordult bírósághoz az egyház.
Péterfalvi Attila a bíróságon korábban azt mondta, mivel az egyház a bíróság előtt jelezte álláspontját, ekkor szűnt meg a dokumentum döntéselőkészítői mivolta és ezért átadta azt az MSZE-nek. A döntés nem jogerős, az egyház jogi képviselője egyelőre nem akart nyilatkozni az ügyben, hogy fellebbeznek-e.
(mti)
ipari termelés
Fény derült a hazai ipar novemberi teljesítményére
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!