60 éve deportálták a felvidékieket: EU-s megemlékezés

– Ezen átfogó és programszerű, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek – mondta Schöpflin György.

Miközben a nyugati demokratikus alapelvek nem hajlandóak maguk közé fogadni a nemzeti és egyéb kisebbségek igényét jogaik kollektív szinten történő biztosítására, úgy tűnik, hogy elfogadják a kollektív bűnösség és büntetés legitimitását – jelentette ki Schöpflin György európai parlamenti képviselő a csehszlovákiai magyarok 1946-47-es kitelepítésének 60. évfordulója alkalmából Strasbourgban rendezett európai parlamenti közmeghallgatáson előadott nyitóbeszédében, az MTI brüsszeli irodájához szerdán eljuttatott közlemény szerint.

Schöpflin György úgy vélte, hogy az etnikai többség számára rendkívül csábító lehet az országban élő kisebbségek elüldözése, ha e kisebbség létében véli felfedezni minden problémájának gyökerét. A kisebbség léte azonban semmiképp sem jelentheti a problémát.

Az etnikai tisztogatást „általában a szélső jobboldallal hozzák összefüggésbe”, azonban a képviselő szerint „a történelem során a kommunisták, a fasiszták és a liberális demokraták is éltek ezen eszközzel, mely a második világháború után nyugati nagyhatalmi hallgatólagos beleegyezésével ment végbe Csehszlovákiában, Lengyelországban és Magyarországon”.

– Ezen átfogó és programszerű, jog- és tulajdonfosztás által kísért áttelepítések mögött olyan politikai megfontolások húzódtak, miszerint az események a deportáltak halálával és leszármazottaik többségi etnikumba való olvasztásával a múlt homályába vesznek – mondta Schöpflin György. – Azonban a túlélők nem szakadtak el korábbi identitásuktól, üldöztetésük épphogy kulcselemévé vált nemzeti identitásuknak, majd a politikában is lecsapódott, kihatva ezzel a közép-kelet-európai térség későbbi nemzetközi viszonyaira is.

A katalán Bernat Joan i Marí képviselő szervezte konferencián egy, a deportálások megpróbáltatásait túlélő szlovákiai magyar mellett az áldozatok és leszármazottaik érdekeit képviselő bizottság elnöke, Mikulas Krivánsky és a Közép-európai Emberi Jogi Bizottság elnöke, Pierre Gillet is felszólalt. Az elnök szerint a második világháborút követő kitelepítések magyarokat ért jogsértéseinek és ezek kompenzációjának ügyét mind a szlovák, mind az európai politika napirendjén kell tartani.

MTI