Kizárólag egyetemi karok vezetik a legtöbb minőségi mutatót összesítő felsőoktatási listát – derül ki az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) szakemberei által készített, a HVG-ben publikált felsőoktatási rangsorból. A legteljesebb hazai rangsor összeállításához a szakemberek többek között figyelembe vették, hogy az adott szakra felvett diákok hány százalékának van nyelvvizsgája, menynyi volt a bekerülők felvételi pontátlaga, de arról is részletes listát készítettek, hány hallgató jut egy minősített oktatóra. Az egyetemisták, főiskolások és oktatók, a munkaerő-piaci szereplők, az álláshirdetések elemzése is árnyalták a képet.
A klasszikus nagy egyetemek mellett csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudott bekerülni valamely karával az első tíz intézmény közé. Érdekesség, hogy a top tízben az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) négy kara szerepel, ebből kettő – a bölcsész- és a jogi kar – a dobogón. A legjobb előképzettséggel rendelkező diákok a Budapesti Corvinus Egyetemre járnak.
A Corvinus Társadalomtudományi Karán az idén bejutott hallgatók 100 százalékának volt középfokú nyelvvizsgája, felvételi pontátlaguk pedig meghaladta a 141 pontot. A második helyen a ELTE bölcsészkara, harmadik helyen pedig ugyanezen intézmény jogi kara végzett. A főiskolák közül a Budapesti Gazdasági Főiskola külkereskedelmi kara a legjobb, ez a kar a lista 16. helyén áll. Ismert: pluszpontok – nyelvvizsga, emelt szintű érettségi, versenyeredmények – nélkül kitűnő bizonyítvánnyal legfeljebb 120 pontot lehetett elérni, míg azokkal együtt 144 pont volt a teljesíthető maximum.
Az oktatók tudományos fokozatát, számát és hallgatókhoz viszonyított arányát tekintve kiderül, hogy ugyan a legtöbb minősített oktató, 320 az ELTE BTK-n tanít, a hallgató–oktató arány viszont igen kedvezőtlen, hiszen közel húsz diák jut egyetlen tanárra. Az oktatói színvonal különböző mutatóit egyesítő listát a BME TTK vezeti, ahol kiemelkedően jó a hallgató–oktató arány, hiszen csupán öt-hat diák jut egy tanárra. A dobogó második és harmadik fokán némi meglepetésre nem a legnépszerűbb karok valamelyike áll: az ezüstérmes a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara (DE BTK), a bronzérmes pedig a Nyugat-magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszer-tudományi Kara lett.
Az abszolút versenyt – amelynél valamennyi minőségi mutató eredményét figyelembe vették – az ELTE bölcsészkara szerezte meg. Második helyen ugyanezen intézmény Természettudományi Kara végzett, holtversenyben a műszaki egyetem természettudományi karával. Az első tízben további három bölcsészkar, illetve három általános orvostudományi kar található.
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
