Alkotmányellenes a büntetőeljárásról szóló törvény

Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő az Országgyűlés azzal, hogy a büntetőeljárási törvényben nem nyújtott hatékony jogvédelmet a gyanúsítottnak a nyomozó hatóság és az ügyészség számára előírt törvényi határidők túllépése ellen - tájékoztatta az MTI-t az Alkotmánybíróság (Ab) határozatáról a testület sajtófőnöke szerdán.

Sereg András hozzátette: a testület felszólította az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2007. március 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság egyhangúlag meghozott határozatában emlékeztetett, hogy a testület már több korábbi döntése során megállapította: a büntető igény érvényesítésének kockázata az államot terheli. A testület ilyen kockázatcsökkentő megoldásnak tekinti, hogy a nyomozó hatóság, valamint az ügyész határidő-túllépését a büntetőeljárásról szóló törvény nem szankcionálja jogvesztéssel vagy érvénytelenséggel. Az alkotmánybírák mérlegelték a határidő-túllépésből fakadó elhúzódó eljárások okozta hátrányos következmények súlyát, másrészről azt, hogy a határidő-túllépés ellen nincs lehetőség fellépni. Megállapították, hogy a büntetőeljárás nem hatósági résztvevői számára a törvényhozó nem biztosított hatékony jogvédelmet.
A büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezése szerint a nyomozó hatóság a nyomozás befejezésétől számított 8 napon belül köteles az iratokat az ügyésznek megküldeni. A hatóságnak 30 napon belül kell eldöntenie, hogy vádat emel, pótnyomozást rendel el, a nyomozást felfüggeszti vagy megszünteti. Ezt a határidőt kivételesen 30 nappal lehetett meghosszabbítani.
(mti)