Az adatvédelmi biztos ellenzi a pozitív adóslistát

Alkotmányba ütközik az adatvédelmi biztos szerint a pozitív adóslista. A bankok már régóta szeretnének egy jó adósokról összeállított listát, ezzel szerintük csökkennének költségeik, ami akár a hitelkamatok csökkenéséhez is vezethet. Az adatvédelmi biztos azonban ellenáll, és azt mondja: ha lesz lista, az Alkotmánybírósághoz fordul.

A már régóta meglévő, úgynevezett negatív vagy más néven BAR-listán a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének legfrissebb adatai szerint több mint félmillióan szerepelnek. Ez a lista fontos szerepet játszik a hitelkérelmek elbírálásánál. A BAR-listára azok kerülnek fel a bankok javaslatára, akik több mint három hónapja tartoznak valamelyik banknak a minimálbérnél nagyobb összeggel. Ha valaki egyszer felkerül a nem törlesztők közé, akkor 5 évig megtagadhatják tőlük a kölcsönt a pénzintézetek. A bankok és a pénzügyi szervezetek felügyelete is régóta szeretne egy pozitív adóslistát, de az adatvédelmi biztos ellenzi ezt. Péterfalvi Attila szerint ez újabb érvágás lenne a már amúgy is megtépázott alkotmányos alapjogon: a személyi adatok védelmén.

Ez utóbbi a rendszerváltás óta folyamatosan sérül, vagy bűnüldözési érdekből, vagy terrorizmus elleni okokból, de ennek folyamatos kiüresítése történik – mondta az RTL KLub Híradójának Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos.

Az adatvédelmi biztos azt mondja, ha lesz pozitív adóslista, ő nem riad vissza attól, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon. Szerinte ugyanis semmi nem indokolja, miért kellene az egyik banknak tudnia, hogy valakinek egy másik banknál mennyi adóssága van, ha egyébként jó adós. A bankok pedig azzal érvelnek, hogy a pozitív lista annyival csökkentené költségeiket, hogy akár több százalékkal is csökkenthetnék a hitelkamatokat.
(uno.hu)