Bajnai a Zászlóshajót ajánlja a hátrányos helyzetű kistérségeknek

Nem a regionális operatív program, hanem az úgynevezett zászlóshajó-program segíti a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkózását, a pályázati saját források hiánya pedig az önkormányzati önerőalapból lesz pótolható – közölte a fejlesztéspolitikai kormánybiztos a Községek, Kistelepülések és Kistérségek Önkormányzati Szövetségének (KÖSZ) tisztújító közgyűlése közben tartott sajtótájékoztatón csütörtökön Zalakaroson.

Bajnai Gordon kiemelte, hogy a pályázatok megsegítése érdekében a forráshiányos településcsoportok számára önkormányzati önerőalap létesül. Ennek kerete jövőre tízmilliárd forint lesz, amely rászorultság alapján vehető igénybe.

Szintén új elem lesz az „öröklött forráshiányú„ kis- és középvállalkozások részére bevezetendő kedvezményes hitel-, tőke- és garanciaprogram – tette hozzá. A kormánybiztos kifejtette: a vidék felzárkózása és a térségeken belüli kapcsolat egyik fontos feltételének tekintik az alsóbbrendű úthálózat fejlesztését, amelyre mind a hét régióban sor kerül. Szólt arról is, hogy az uniós pénzekhez való gördülékenyebb, gyorsabb hozzájutás érdekében egyszerűbbé és hatékonyabbá teszik a pályázatkezelő intézményrendszert, annak szereplői számára pedig teljesítményérdekeltségű pénzügyi ösztönzést vezetnek be.

„Januártól már néhány új pályázat el is indul” – fűzte hozzá Bajnai Gordon. Wekler Ferenc, a KÖSZ újra megválasztott elnöke elmondta, hogy a Brüsszelnek decemberben benyújtandó operatív programokról „kevésbé látványosan, de szinte naponta egyeztet a szaktárcákkal„ a községi-kistérségi szövetség.

Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy még hat hónap áll az önkormányzatok rendelkezésére a jelenlegi kistérségi határok módosításához, és ezzel együtt a körzetközpontok konszenzuson nyugvó kijelöléséhez is. A fejlesztési terv szerint a kormány az ágazati megfontolásokon felülemelkedve komplex megközelítésű programokat dolgoztat ki az átfogó társadalmi-gazdasági problémák megoldására. Ilyen zászlóshajó-program készülhet az egészségügy rendbetételére, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, a közoktatás reformjára, az alapkészségek fejlesztésére és a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatására.

A fejlesztési tervben sürgető igényként fogalmazódik meg a fővárosközpontúság enyhítése. Így szintén zászlóshajó-programként jelenik meg a hét tudáspólus fejlesztése: ezeknek kell biztosítaniuk azt, hogy megszűnjön a régiók és az ott élő emberek Budapestnek való kiszolgáltatottsága.


(MTI)