Budapest a kínaiak titkos fővárosa

A Stuttgarter Zeitung a Hamburgban lefoglalt és nagyrészt magyarországi címekre szánt hamis kínai portékák apropóján foglalkozik a budapesti kínai negyeddel. A Der Tagesspiegel George Soros legújabb berlini könyvismertetőjéről küldött ízelítőt. A Die Presse bemutatja lengyel álláspont módosulását az Oroszországgal kötendő uniós társulási szerződés ügyében.Képünk illusztráció

Stuttgarter Zeitung (stuttgarter-zeitung.de)

A Stuttgarter Zeitungban Jan Dube „Budapest, a kínaiak európai hídfője” címmel közöl hosszadalmas cikket a józsefvárosi kínai negyedről. „A kínaiak a magyar társadalomtól elszigetelten élnek”, nyilatkozta a baden-württembergi napilap internetes kiadásában Salát Gergely, az ELTE sinológusa. Közel harmincezren élnek Budapesten. Pontos számot senki sem tud mondani, nem léteznek velük kapcsolatos megbízható statisztikák„, nyilatkozta Salát, aki már évek óta foglalkozik a távol-keleti országból érkező bevándorlókkal. „Budapest a kínaiak számára európai logisztikai központtá vált. Itt üzletelnek, ide érkezik az áru és innen osztják azt tovább. Budapest a kínaiak európai hídfője, néhányan úgy fogalmaznak: az ő titkos fővárosuk. Az 1989 és 1992-es időszak között elsősorban szerencselovagok érkeztek Magyarországra, mert ekkoriban még nem kellett vízum a beutazáshoz. „Legtöbben azért jöttek ide, mert szerettek volna Európában meggazdagodni, politikai menekültek alig voltak köztük”, nyilatkozta Salát. Sokan maradtak, mások tovább mentek. Csak néhány budapesti kínai beszél többet néhány magyar mondatnál. De erre nincs is szükségük: van saját templomuk, újságuk, utazási irodájuk, orvosuk, bevásárló központjuk, és videótékájuk. S rendszeresen a CCTV4-et, a kínai nyelvű, anyaországból sugárzott csatornát nézik.

Der Tagesspiegel (tagesspiegel.de)

A berlini napilapban Henrik Mortsiefer Ha spekulánsok politikával foglalkoznak című cikkében ismerteti George Soros legújabb könyvét. A hibás döntések korszaka – Az energiaválság és a terror elleni háború következményei című könyve reklámkampányán útba ejtette Soros Berlint is. Gazdasági újságírók, mint Markus Koch és Stefan Rise a lelkesítő bemelegítés részeként végigbotladoznak Soros életrajzán. A felkért hozsannázást Kurt Biedenkopf, egykori szász tartományi miniszter tartotta, aki a filozofikus gondolatok barátjaként dicséri az „egykori magyart” aki könyvében Bush terror elleni hadjáratát bírálja. Az igen eredményes spekuláns magánvagyonát mintegy hétmilliárd dollárra becsülik, aki mozgalmas életében Karl Popper nyitott társadalmának lelkes hirdetőjévé vált. Soros legsúlyosabb könyvének lényege, hogy miközben Bush a terrort fegyverrel kívánja leküzdeni, addig lángba borítja a demokráciát. Az Egyesült Államok a legjobb úton van ahhoz, hogy egy „zárt, gleichschaltolt társadalommá“ degenerálódjon.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Közvetítési kísérlet az utolsó pillanatban című cikkében ismerteti a finn EU-elnökség azon elkeseredett kísérletét, mellyel a lengyel vétót kívánják megakadályozni. Egy az utolsó pillanatban megkísérelt elkeseredett kísérlet volt, hogy lebeszéljék a lengyeleket a vétóról. Pénteken Matti Vanhanen finn miniszterelnök is Varsóba utazott, hogy egy vacsora közben győzködje lengyel kollégáját, ne akadályozzák a jövő hétre tervezett EU-Oroszország partnerségi megállapodást. A Helsinkiben tartandó EU-Oroszország csúcstalálkozó előtt Varsó bejelentette, hogy a partnerségi megállapodás megújítása előtt Moszkvának meg kell nyitnia energiapiacait a külföldi befektetők előtt. Ennek elfogadása a már régóta megkötött, de mindeddig Moszkva által nem ratifikált energiacharta gyakorlati elfogadását jelentené. Ezentúl Varsó azt is követeli, hogy Moszkva oldja fel a szerinte politikai okokból a lengyel mezőgazdasági termékekre bevezetett orosz importtilalmat.