Döntöttek Pálffy Istvánról

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese szerint nem korlátozható a Magyar Televízió (MTV) műsorkészítőinek véleménynyilvánítási joga más műsorszolgáltatóknál; Takács Albert erről az MTV hírigazgatójának küldött levelében írt, amelyet a közszolgálati televízió hétfőn az MTI-hez is eljuttatott.

A médiatörvény kategorikusan tiltja, hogy a műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai képben, illetve hangban reklámban és politikai hirdetésben megjelenjenek. Ezen túlmenően semmiféle műsorvezetőkre, hírolvasókra vonatkozó „megjelenési tilalmat„ nem fogalmaz meg – írta Takács Albert.

A helyettes ombudsman szerint ebből „nem következhet az, hogy a műsorkészítők véleménynyilvánítási joga más műsorszolgáltatónál vagy sajtószervnél általában korlátozható lenne”.

Kert Attila, az MTV hírigazgatója augusztus végén kért állásfoglalást a helyettes ombudsmantól arról, hogy korlátozható-e a hírműsorokban közreműködők szólás-, illetve véleménynyilvánítása. A hírigazgató korábban az MTI-nek elmondta, lépésének „van köze„ Pálffy István jegyzetéhez.
A Magyar Rádióban július végén elhangzott egyik jegyzetében Pálffy István, a közszolgálati televízió híradójának műsorvezetője egyebek mellett azt mondta: „veszélyben van az én hazám. (... ) Szerkezetének eresztékei recsegnek-ropognak, eltűnik az ezeréves rendszer, tíz falu nem épít templomot, helyette bezárja az iskoláit, a kispostát, holnap már a hivatalt is, holnapután pedig a vonat meg a busz sem jön többé. (... ) Aki még mozdulni tud, az meg menekülőre fogja. Elhagyja a földet, amelyből vétetett, a helyét génmanipulált nagyüzem foglalja el”.

Takács Albert a vonatkozó törvényre hivatkozva állásfoglalást nem adott ki, de jogi véleményét megfogalmazta. A helyettes ombudsman azt írta: „a műsorkészítők társadalmi, politikai rendezvényeken akkor és úgy vehetnek részt, ha és amennyiben passzív vagy aktív jelenlétük nem politikai állásfoglalás meghatározott, egyedi kérdésekben. Önmagában az, hogy a média dolgozójáról tudott vagy tudható, hogy valamely politikai vagy szellemi irányzatot magáénak vall, még nem jelenti azt, hogy a rá kötelező objektív és pártatlan tájékoztatás követelményének megvalósulása sérelmet szenvedne„.

A közvélemény formálóival szembeni pártatlansági követelmény mindemellett a szabad részvétel általános elvét „finoman” korlátozza – mutatott rá Takács Albert. Mint magyarázta, a részvételi szabadság elve csak azokra az esetekre és helyzetekre vonatkozik, amelyekben ésszerűen – a részvétel tényéből következően – nem lehet az érintett politikai törekvéseire, valamely párt iránti elkötelezettségére következtetni. Ennek megfelelően nem terjed ki a szabad részvétel lehetősége azokra az esetekre, amikor a televízió közvélemény-formáló munkatársai párt nevében vagy érdekében aktív vagy passzív közszereplést vállalnak.

A helyettes ombudsman konkrét tilalmakat is leírt: egyebek mellett a televízió munkatársa nem foglalhat helyet párt által szervezett közterületi rendezvény elnökségében, nem szólalhat fel pártrendezvényen, nyilvános rendezvényen nem viselhet pártszimbólumot, nem viselhet pártban olyan tisztséget, amely a közszereplést elkerülhetetlenné teszi.

Takács Albert írt arról is, hogy a köztévé hírszerkesztőinek és hírolvasóinak szólás- és sajtószabadságát, illetve ezek korlátait azon az alapon lehet megítélni, hogy az párt nevében, illetve érdekében történik-e. Ha erről van szó, a vélemény szóban vagy írásban történő megjelenítése nem megengedett – szögezte le.
A helyettes ombudsman arra a kérdésre válaszolva, hogy a műsorkészítők közölhetnek-e politikai állásfoglalást vagy véleményt nem tartalmazó írást valamely politikai irányzattal nyilvánvalóan szimpatizáló, vagy azzal azonosítható médiumban, vagy sajtóorgánumban, azt írta: „a műsorkészítők véleménynyilvánítása csak akkor korlátozható, ha az kifejezetten valamely politikai szervezet nevében, érdekében vagy ahhoz kapcsolódóan (...) történik. Nem korlátozható viszont pusztán azért, mert a megfogalmazott vélemény akár politikaiként is értékelhető tartalommal bír„.

(MTI)