A köztisztviselők, a rendes munkavállalók és a nemrég nyugdíjba vonultak számára szűnik meg a gáz- és távhőár-támogatás januártól – ők azok, akiknél a kimutatott egy főre jutó havi jövedelem nagy valószínűséggel nettó 94 ezer forint felett lesz, és akiknek emiatt nem jár az állami segítség. Az új támogatási rendszerrel igazán jól az a vállalkozói réteg járhat, amely eddig is kerülte az adó- és járulékfizetést. Az új támogatási rendszer ugyanis a visszaélések lehetőségeinek tárházát kínálja. Lehet játszani a lakásba bejelentettek számával és a bevallott jövedelmekkel is, miközben valódi ellenőrzésre nem igazán kell számítani.
Az adóhatóság például azt igen bonyolult eljárással tudná csak megállapítani, hogy valóban egy háztartásban élnek-e annyian, amennyit az igénylőlapra beírtak – mivel családi adózás nincs, az APEH nem tudja pontosan, kik minősülnek együtt élőnek és kik nem. Csak 4,5 millióan adnak személyi jövedelemadó-bevallást – a többiekről adat nehézkesen szerezhető be. Így könnyedén beírhatók további „fogyasztási egységként„ a nagyszülők – ám ha valaki félne ezt hivatalos dokumentum nélkül megtenni, akkor egyórás okmányirodai ügyintézéssel könnyen növelheti a fogyasztók számát az egyébként fával fűtő idős rokonokkal.
Ennél könnyebben csak a vállalkozók juthatnak hozzá a támogatáshoz – náluk tulajdonképpen csak döntés kérdése, hogy a legnagyobb állami segítségre pályázva csak a minimálbér körüli jövedelmet vallanak be vagy azért annál valamivel nagyobbat, és így megelégszenek kisebb központi segítséggel. Az igénylőlapon az elmúlt háromhavi jövedelmek átlagáról kell számot adni személyenként. A jövedelmet azonban nem teljesen pontosan határozzák meg – az igénylés általánosságban vállalkozói jövedelmekről beszél. Az általános kiegészítés szerint ide tartozik minden a személyi jövedelemadó-bevallásban szereplő jövedelem – így a vállalkozói kivét vagy az osztalékból származó is. Ám azt, hogy ezt éppen abban a három hónapban kapja-e meg a vállalkozó – sokszor saját magától –, nem befolyásolja semmi. Ráadásként mivel az igénylőlap március végéig benyújtható úgy, hogy a támogatás visszamenőlegesen januártól jár, az élelmes vállalkozó képes lehet olyan időszakot meghatározni, amikor a cégéből nem vett fel pénzt. Mindeközben számos jövedelemről szó se esik: ilyen például az evás vállalkozó jövedelme – neki elvben nem kell beírnia semmilyen összeget, hiszen szja hatálya alá tartozó keresménye nem volt. Ám az sem előírható, hogy az evás vállalkozó a teljes bevételét tekintse személyes jövedelemnek – ez ugyanis nála nem igaz, hiszen a vállalkozással kapcsolatban költségei merülnek fel. Átalányt azonban erre aligha állapíthatnak meg nála – erre nincs törvényi felhatalmazás, ráadásul vállalkozástípusonként eltérő a nyereséghányad.
Így a vállalkozók tulajdonképpen majdhogynem olyan jövedelmet írnak az igénylőlapra, amilyet akarnak – és ezért cserébe meg is kaphatják a támogatást. Mindezeken túl az új rendszerben nem számít a lakásnagyság sem: a gázártámogatásnak alapesetben csak a háromezer (nagycsaládosoknál az ötezer) köbméteres fogyasztás szab határt: az állami árkiegészítés csak az e feletti mennyiségre nem jár. Ám így – fűtsön bármekkora palotát a vállalkozó – ha a jövedelembevallásban alacsony összeg szerepel, az állam fizet.
(Népszabadság)
origo.hu
Megkérdezték Ruszin-Szendi Romuluszt, hogy valóban dicsőítette-e Ukrajnát a NATO ülésein – videó
