Gergényi és Petrétei leváltása a téma

Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter, valamint Gergényi Péter budapesti rendőrfőkapitány lehet az áldozata az őszi tüntetések után kialakult helyzetnek – derül ki a kormánypárti Népszava címlapon induló írásából. Petrétei ma közölte: nem mond le és a rendőri vezetők elmozdításán sem gondolkodik. • Fidesz: Hibák, önmentegetés és egymásra mutogatás a rendőri jelentésekben• Gergényi sikernek értékeli az MTV-székház védelmét

Az ORFK és a BRFK vitájából várhatóan nem Gergényi Péter budapesti főkapitány jön ki győztesként – írja a napilap. Az írás szerint az őszi események áldozata lehet Petrétei József igazságügyi és rendészeti miniszter is, aki tegnap nemcsak a rendőri vezetőkkel való találkozón nem vett részt, de a parlamentben sem ő válaszolt az ellenzék interpellációjára. Kiszivárogtatott hírek szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő nem zárta le a politikai felelősségre vonás kérdését. A lap azt írja, az összevont igazságügyi és rendészeti tárca nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sokan hiányolták a belügyminisztert, a koalíciós partner SZDSZ-ből pedig többen az eredeti tárcaleosztás mellett érveltek. Egy esetleges kormányátalakításkor a tárca szerkezete nem változik, de jogászprofesszor helyett a rendészeti tárcát is irányítani tudó, „igazi belügyminisztert” keresnek –olvasható a szövegben.

Petrétei nem mond le

Petrétei József nem mond le, de mint mondta: a miniszterelnök bármikor leválthatja. Az igazságügyi és rendészeti miniszter kedden a parlamentben, bizottsági meghallgatását követően így reagált újságíróknak arra a sajtóhírre, hogy ő lehet az „őszi események„ első áldozata. Hozzátette, hogy rendőri vezetők elmozdításán sem gondolkodik.

Az Országgyűlés Alkotmányügyi Bizottságában ellenzéki pártok kezdeményezésére hallgatták meg Petrétei Józsefet, azzal az október 26-ai levéllel kapcsolatban, amelyben a titkosszolgálati adatszerzés bírói engedélyezése ügyében fordult a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgálati Tanács elnökéhez.

A bizottsági ülésen mind a miniszter, mind a kormánypárti képviselők visszautasították azt az ellenzéki felvetést, hogy a levél alkotmánysértő módon csorbította a bírói hatalmi ág függetlenségét. A miniszter a főbírónak írt levelében többek között úgy fogalmazott: „az állampolgárok nyugalmát a közelmúltban megzavaró és a törvényes rendet veszélyeztető események mielőbbi felderítése a nyomozó hatóság és az igazságszolgáltatás közös érdeke, éppen ezért rendkívül fontos, hogy a kérelmet előterjesztő az eredményes nyomozás folytatáshoz szükséges engedélyt – amennyiben annak feltételei fennállnak – mielőbb megkaphassa. A törvény 72 órás határidőt szab a bíróknak a titkosszolgálati eszközök engedélyezésére vonatkozó kérelmek elbírálására.

Répássy: Petrétei „rendőrminiszterként” fordult-e a harmadik hatalmik ág vezetőjéhez?

Répássy Róbert fideszes országgyűlési képviselő, a bizottság alelnöke többek között azt kifogásolta, hogy a levélből nem derül ki: Petrétei József az OIT tagjaként, vagy a végrehajtó hatalomhoz tartozó „rendőrminiszterként„ fordult-e a harmadik hatalmik ág vezetőjéhez. Répássy szerint a miniszter levelében, amely „szokatlan felszólítást” tartalmaz, túllépte hatáskörét.

Salamon László fideszes honatya szerint Petrétei József sürgette a bíróságokat. Megengedhetetlen, hogy a miniszter az ügy érdemére kihatóan befolyásolja az igazságszolgáltatást – hangsúlyozta az ellenzéki képviselő.

Balsai István fideszes honatya szerint alkotmánysértő, hogy „rendőrminiszter„ ül a bírói önigazgatás országos szervében, az OIT-ban.

Bárándy Gergely szocialista képviselő ugyanakkor azt hangsúlyozta: a bírói függetlenség az ítélkezés függetlenségét jelenti. Igazgatási, munkaszervezési kérdésekben, az egyes szervek közti összhang biztosítása, a hatalmi ágak közti zavartalan együttműködés érdekében azonban az OIT minden tagja, így igazságügyi és rendészeti miniszterként Petrétei József is fordulhat az OIT elnökéhez.

Fodor Gábor szabaddemokrata képviselő szerint a főbírónak írt levél helyes és jogszerű volt, az viszont egy másik kérdés: szerencsés-e, hogy az igazságügyi miniszter felügyeli a rendőrséget. A liberális honatya szerint nem.

Petrétei József a bizottsági ülésen elhangzott ellenzéki kritikákra válaszul azt hangsúlyozta: levelében nem kérte a bírói eljárások gyorsítását, nem sürgette és nem befolyásolta a bírákat, nem csorbította a harmadik hatalmi ág függetlenségét, tehát nem sértette az alkotmányt. Arra a felvetésre, hogy helyes volt-e az igazságügy és a rendészet egy minisztériumban történő összevonása, a miniszter annyit mondott: ennek vannak előnyei és hátrányai, a tapasztalatok majd eldöntik, mennyire igazolt a szervezeti átalakítás.

(Népszava, MTI)