Molnár Lajos szerint nem kell mindenáron kórházban gyógyulni

Átlátható, ellenőrizhető és rendelkezésre álló pénzt hatékonyan felhasználó egészségügyre van szükség, ezért kell átalakítani az ellátórendszert - hangoztatta expozéjában az egészségügyi miniszter kedden a Parlamentben. Az ellenzék szerint a törvényjavaslat az egészségügy meddővé tétele, mert a magyarországi helyzet nem érett meg egy ilyen radikális reformra. •A munkavédelemről szóló törvényről vitáznak a parlamentben

Molnár Lajos tájékoztatása szerint az új ellátórendszer négy szintre épül. Az első szint a kiemelt kórházak, amelyekben a súlyos, a speciális vagy a ritka betegségeket kezeik – közölte, hozzátéve: itt korszerű műtéti és diagnosztikai blokkok is vannak, és az ország minden részéről látnak el betegeket.

60.146-ról 43.935-re

Mint mondta, a kiválasztás szempontjai között szerepelt a kiemelkedő szakmaiság, a sokszínűség és a területi elhelyezkedés is. A területi kórházak az ellátás második szintjei, itt végzik a rutinműtétek nagy részét – közölte a miniszter. Bejelentette, hogy az aktív ágyak számra 60.146-ról 43.935-re csökken, ezzel párhuzamosan pedig a krónikus fekvőbeteg ellátásban, a rehabilitációban, és az ápolásban elérhető ágyak száma 19979-ről 27409-re nő. A miniszter kitért arra, a területi egészségügyi központok az ellátás harmadik szintjei, ezek biztosítják a járóbeteg szakellátást a betegek húsz kilométeres körzetében. Itt végzik a diagnosztikai, a laboratóriumi vizsgálatokat, de egynapos sebészetre is van lehetőség – hangoztatta. „Ma már nem lehet az a cél, hogy mindenáron kórházban gyógyuljunk, hanem az a fontos, hogy minél nagyobb biztonságban, minél rövidebb idő alatt” – szögezte le a kormánypárti politikus. Molnár Lajos kiemelte, hogy az ország 168 kistérsége közül 29-ben nincs, 18-ban pedig nem megfelelő a járóbeteg szakellátás.

A negyedik szint az alapellátás, vagyis a háziorvos – mondta. Álláspontja szerint ezt a szintet meg kell erősíteni, ezért ehhez fejlesztési lehetőségeket biztosítanak a diagnosztika, és az informatika területén. Megjegyezte, itt történik a betegek előszűrése, gondozása, és ellenőrzése is. Molnár Lajos leszögezte: mindenhol egyformán elérhetővé teszik a mentést és a légimentést. Molnár Lajos beszélt arról is, hogy az átalakítás miatt nem kell attól tartani, hogy munka nélkül maradnak orvosok vagy nővérek.

Meddővé teszik

Az egészségügyi bizottság kisebbségi véleményét Kupper András (Fidesz) ismertetette. Úgy fogalmazott: a törvény az egészségügy meddővé tétele, mert a magyarországi helyzet nem érett meg egy ilyen radikális reformra.
Szászfalvi László (Fidesz) a költségvetési bizottsági kisebbségi véleményének az előadója azt mondta, a törvényjavaslat hadüzenet a szegényeknek. Erkölcstelennek nevezte, hogy 31 kórházból kiemelt intézmény lesz, miközben a többit „odadobják koncnak”.

Schvarcz Tibor (MSZP) szerint az előterjesztésnek az is a célja, hogy a betegek megnövekedett igényeit ki lehessen elégíteni. Úgy vélte, a törvényjavaslatban nem fiskális alapon jelölték ki a súlyponti kórházakat.
A súlyponti kórházak kapcsán hozzátette: ezeken az intézményeken kívül is van élet, vannak más kórházak is. Közölte: módosító javaslatot nyújtanak be, hogy a kistelepüléseken lévő kórházakban meghagyják a belgyógyászati ellátást. Hozzáfűzte: számos olyan területi kórház van Magyarországon, ahol magas szintű ellátás folyik, és az MSZP-frakció módosító indítványt nyújtott be, hogy megvédje azokat.

Mikola István (Fidesz) szerint a törvényjavaslat általános megdöbbenést keltett a szakmában, ha azt változatlan formában elfogadják, akkor az káoszhoz vezet, visszafordíthatatlan károkat okoz az egészségügyben. Az ellenzéki képviselő azt mondta: az előterjesztés nélkülözi a népegészségügyi megalapozottságot, az átalakításoknak nincs köze a demográfiai adatokhoz, nem veszi figyelembe a regionálisan eltérő szociális helyzetet.
Mikola István szerint a kapacitásokat nem ellátási esetekben, hanem ágylábakban mérik. Hozzátette: az orvosszakmai szempontokat sem veszi figyelembe a javaslat, és összeugrasztja a szakmát az ágyszámokkal kapcsolatban.
Mikola István szerint a javaslat teret enged az ingatlanspekulációnak, megszünteti a szabad orvosválasztást, és több hónapos várólistákat alakít ki.

A fehér foltok beszínesedjenek

Az SZDSZ vezérszónoka Béki Gabriella volt, aki arra hívta fel a figyelmet, az ellátórendszerben vannak fehér foltok. „Úgy kell az ellátórendszert átalakítani, hogy ezek a fehér foltok beszínesedjenek” – tette hozzá. A kisebbik kormánypárt vezérszónoka fontosnak tartotta, hogy úgynevezett súlyponti kórházak jöjjenek létre. Mint mondta, ezeknek a kijelöléséhez lényeges földrajzi szempontokat vettek figyelembe.

A KDNP egyik vezérszónokaként Soltész Miklós ismertette a frakció álláspontját azt hangsúlyozva, a törvényjavaslatnak a címe is hazug, mert nem az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről, hanem elsorvasztásáról szól. A képviselő hozzátette, az országban bizonyos területek kiesnek az ellátásból. Feltette a kérdést, mi lesz az eldugott falvakban élőkkel, mi lesz a Balaton-parti települések lakóival, akik idáig a siófoki kórházat vették igénybe, ezentúl a javaslat szerint Kaposvárra vagy Veszprémbe kell menniük. Soltész Miklós közölte: a KDNP számára elfogadhatatlan a törvényjavaslat.

Az MDF-es Csáky András azt javasolta, a kormány vonja vissza az előterjesztést, és kezdje újra az egyeztetést. Hozzátette, nem lehet tudni, ez a törvényjavaslat felszámolja-e az egészségügyben meglévő párhuzamosságokat. Hangsúlyozta: 23 kórházban, meg fog szűnni az alapellátás. A képviselő szerint az sem világos, mitől lesz igazságosabb és jobb a törvényjavaslat szerinti alapellátás.


(mti)