Maximum huszonegy százalékos illeték kiszabását javasolja az őszi pénzügyi salátatörvény azokban az esetekben, amikor az ingyenes eszközátadás olyan cégek között megy végbe, ahol az egyik társaság a másik százszázalékos tulajdonában áll, vagy a két cég egyazon magánszemély tulajdonában van. E „könnyítésről” azóta kiderült: valójában akár százmilliárd forintos állami bevételt szavatoló szigorításról van szó. A vállalkozások ugyanis eddig egyáltalán nem fizették ezt az illetéket.
A gazdasági társaságok ugyanis nem tudtak arról, hogy ezekben az esetekben is le kellene róni az eredetileg negyvenszázalékos terhet.
– Nyitott kérdésről van szó – vélekedett lapunk kérdésére Oszkó Péter, a Deloitte adóosztályának vezetője, aki szerint az ilyen műveletek nem számítanak tényleges ajándékozásnak, hiszen az üzleti döntések szerves részei. Ráadásul egy cégcsoporton belüli vagyonátadás a tulajdonos szemszögéből nem jelent vagyongyarapodást, vagyis nem vethető ki rá illeték sem. – Az a pár sor, ami most kerül be a szabályozásba, teljesen összezavarja a jogrendet – mutatott rá a szakember.
– Az ajándékozási illetéket a cégek nem fizették, hiszen ehhez az kellett volna, hogy a cégvezető besétáljon a hivatalba, és beszámoljon arról, hogy mekkora az ingyenesen kapott eszközök értéke – szögezte le Oszkó Péter. Vagyis a törvény az adózó önbevallására épül, hiszen az illetékhivatalok a jogszabály szerint nem is végezhetnek ellenőrzéseket a vállalkozásoknál. A cégek számára előnyös helyzetnek azonban hamarosan véget vet a kormány: jövő év elejétől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) veszi át az illetékhivatalok működtetését, így „házon belül” már könnyen a társaságok körmére nézhet. Főleg, hogy az adóbevallásokban külön sorban szerepelnek az ingyenes eszközátadások. Bár szakértők szerint a cégek körében már így is nagy a felháborodás, megdöbbenésüket csak fokozta, hogy – jogilag egy 15 éve hatályos szabályról lévén szó – az APEH öt évre visszamenőleg is számon kérheti az illetékek befizetését.
Sajátos jogi helyzetet eredményez, hogy a kormány elszámolhatóvá tenné a kutatás-fejlesztési ráfordításokat a szolidaritási adónál. Miközben a négyszázalékos új adót a cégek már szeptember 1-je óta kötelesek fizetni, az adókedvezmény csak 2007. január 1-jétől lépne életbe – mutatott rá Oszkó Péter, aki szerint a késlekedés azért különös, mert más módosítások esetében a változás már a 2006-os évre is vonatkozik. A joghézag azoknál a cégeknél okozhat komoly hátrányt, amelyek a kimaradó négy hónapban hajtanak végre nagyobb K+F beruházásokat. A nem állami támogatásból finanszírozott K+F ráfordítások értéke a társasági adóból eddig is levonható volt.
Szeptemberben bízó Audi. A győri Audi Hungária Kft. számára természetesen az lenne a jó, ha idén szeptembertől, nem pedig a jövő év elejétől lehetne a kutatásokra és fejlesztésekre fordított összeget levonni a szolidaritási adóból – fejtette ki Lőre Péter, a vállalat szóvivője, aki érdeklődésünkre közölte: nincs külön megállapodás a magyar kormány és a német tulajdonban lévő autógyártó cég között. Az Audi korábban jelezte, hogy a négyszázalékos szolidaritási adó ütközik a cég 2011-ig kapott adómentességével. Az Audi arra hivatkozott, hogy az Orbán-kormány idején, 1999-ben megerősítették az Audi 1993-as győri letelepedését megelőző adómentességet 2011-ig, uniós csatlakozásunkkor pedig EU-konform támogatássá alakították át. (Sz. Cs.)
origo.hu
A D-vitamin-hiány komolyabb károkat okozhat, mint gondolnánk
