A külföldön elhelyezkedő magyarokat főleg az építő-, a vendéglátóipar és az egészségügy szívja fel, megbecsülik őket, mert olcsók és sokat hajlandók dolgozni – mondta a Világgazdaságnak Kiss Gabriella. A KG International Kft. ügyvezetője hozzátette: míg a külföldi építőiparban a magyar kőművesek, asztalosok, bádogosok a legkapósabbak, a vendéglátás a szakácsokat, a felszolgálókat várja.
Úgy tűnik, az élet igazolja a GKI számításait, miszerint a magyarok migrációs szándékának komolyságát az iskolázottság, a képzettség is befolyásolja. Szerény a szándék az iskolázatlan népesség körében és a csak általános iskolát végzetteknél, míg a szakmunkásoké a legerősebb, 6 százalékuk tervez valamilyen módon külföldi munkavállalást – fogalmazott a témában végzett elemzésével kapcsolatban Viszt Erzsébet, a GKI kutatója. Kiemelte: meglepő, hogy ennél gyengébb a felsőfokú végzettségűek migrációs potenciálja. Vélhetően ezt az okozza, hogy körükben magas az olyan képzettségűek aránya, akik nem számítanak arra, hogy sikeresek lesznek a külföldi munkaerőpiacon (például tanítók, tanárok), ám a magas képzettséget igénylő egyes foglalkozásokban nagyobb az érdeklődés (például orvosok, villamosmérnökök, informatikusok körében).
A GKI elemzéséből kiderült: kiemelkedően magas viszont a munkanélküliek körében a migráció gondolata. Ezt erősítette meg Küzmös László, a GWH Zrt. vezérigazgatója is. Hangsúlyozta: különösen az állástalan pályakezdők próbálnak más országban szerencsét. Legyen szó diplomásokról, szakképzettekről, a legtöbbjük nem válogatós, szakképzettséget nem igénylő munkaköröket is elvállal. Érdekesség, hogy a Banburyben lévő, Mini Morris-üléseket gyártó 200 fős cég dolgozóinak a fele magyar munkavállaló.
(Világgazdaság)
támogatás
Egymillió forint az államtól lakásra, ami könnyen lehet kettő: így segítik a közszférában dolgozókat - érdemes figyelni a hátirdőre
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!