Rheinische Post (rp-online.de)
A düsseldorfi lapban Anja Ingenrieth Beck tartotta vissza Verheugent a lemondástól címmel tudósít az unió iparügyi biztosának megrendült pozíciójáról.
Nyilvánvaló, hogy csak Kurt Beck SPD-elnök beavatkozása akadályozta meg Günter Verheugen uniós biztos lemondását. (Günter Verheugen 1982-ig az FDP politikusa, majd pártjának koalíciós partner váltása után több baloldali liberális képviselőtársával átlépett az SPD-be. a szerk.)
Amikor a Focus magazin még októberben nyilvánosságra hozta az első képeket litvániai nyaralásukról, ahol az iparügyi biztos kéz a kézben sétált kabinetvezetőjével, Petra Erlerrel, Beck személyes beavatkozása tartotta vissza a keményen bírált Verhuegent a lemondástól.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német napilapban Siegfried Thielbeer Kétségek Rasmussen szavahihetősége kapcsán című cikkében foglalkozik azzal a csak fejletlen demokráciákra jellemző kérdéssel, hazudott-e a miniszterelnök.
Dániában szaporodnak azok a hangok, melyek a Baker jelentés nyilvánosságra hozatalát követően egységeik azonnali iraki kivonását követelik. Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök megszegve korábban, a szociáldemokratákkal kötött egyezséget, kormánytöbbségével a második öböl-háborúban történő dán részvétel mellett döntött.
Tovább rontja a miniszterelnök hitelességét egy csütörtökön bemutatott dokumentumfilm, mely a dán csapatok által fogjul ejtett és később az amerikaiaknak átadott afgánok kínzásával foglalkozik. A „Titkos háború” címet viselő alkotást este, fő műsoridőben, magas nézettség mellett vetítették. Egyes ellenzéki politikusok már legfelsőbb bírósági eljárást követelnek Rasmussen és honvédelmi miniszter Søren Gade ellen, mert közvetve lehetővé tették a foglyok kínzását és a parlamentben tudatosan hazudtak.
A film bemutatta, amint Rasmussen ismételten arról biztosította a parlamentet, hogy az amerikai egységek az afgán foglyokkal szemben betartják az idevonatkozó genfi konvenciót. A filmben egyúttal az is látható, hogy 2002. március 17-ről 18-ra virradó éjszaka a dán elitegység, a Jägerkorps katonái 31 afgán korániskolást őrizetbe vesznek, majd átadnak az amerikaiaknak.
A már korábban is felmerült vádakat a kormány először azzal próbálta leszerelni, hogy nincsenek bizonyítékok a fogolykínzásra és erről nem hallottak saját katonáiktól. A „nem tudtam róla„ érvelésnek kell a parlament előtti hazugságtól tisztára mosnia a kormányzatot. Ezzel egyidőben a dán védelmi minisztérium is ellentmondásokba keveredett, mert először azt állította, hogy egységeik nem ejtettek foglyokat. Majd a védelmi miniszter később kénytelen volt bevallani, két alkalommal, három, illetve 31 főt őrizetbe vettek, akiket ugyan átadtak az amerikaiaknak, de már néhány nappal később szabadon engedték őket.
Azt, hogy a foglyokat megkínozták, sőt még halálesetek is előfordultak, azt a film az őrizetbe vettek, amerikai kihallgató tisztek és dán katonák vallomásaival igazolja. A letartóztatottak egyébként nem tartoztak a tálib rezsimhez, hanem a kormány biztonsági szerveinek alkalmazásában álltak. Mint kiderült, a dán külügyminisztérium jogászai már 2002 januárjában figyelmeztették a miniszterelnököt, az eljárással kapcsolatos nehézségekre. Ekkor nyilatkozta Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, hogy a tálibokra nem vonatkozik a genfi konvenció és kiegészítő jegyzőkönyvei. A jogászok ugyanakkor jelezték, Dánia kötelezettséget vállalt a hadifoglyok jogait biztosító nemzetközi szerződések betartására.
Rasmussen az üggyel kapcsolatban átfogó jelentést ígért, amit az ellenzék úgy kommentált, a kormány újabb hazugságokba fog bonyolódni.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilapban Frank Käßner és Uwe Müller Az NDK paranoid őrülete című cikkében foglalkozik egy legendássá vált „Stasi sikerrel“.
Willy Brandts 1970-e erfurti látogatása súlyos traumát okozott a pártállamnak, hiszen a thüringiai város lakói lelkesen ünnepelték az „osztályellenséget”. Ennek Helmuth Schmidt 1981 decemberi látogatásakor nem volt szabad megismétlődnie. A most napvilágra került akták bemutatják, a „veszélyt” megakadályozandó a Stasi szabályosan kicserélte a mecklenburgi kisváros Güstrow lakosságát.
Erich Honecker a látogatást követően megkönnyebbült. 1981. december 14-i, a Stasi vezetőjének írt levele tele van hálálkodással. „Az egész időszak alatt biztosítva volt a stabil politikai-operatív helyzet“. Az előző napon ért véget Helmut Schmidt kelet-németországi látogatása.
Az előkészületek még egy évvel korábbra, 1980. augusztus l8-ra nyúltak vissza, Erich Mielke 16/80 számú parancsára. A hadseregtábornok 21 oldalon fejtegette Schmidt látogatásának „politikai-operatív” előkészületeit. A Stasi főnök személyesen vezette az általa „párbeszéd” fedőnévvel ellátott műveletet, mely a kelet-német állambiztonság legnagyobb hazai akciója volt. A húsz iratrendezőt megtöltő anyag a munkás és parasztállam saját lakosságával szembeni paranoid félelmét bizonyítja, s azt, miként próbált meg mindent ellenőrzése alatt tartani a hatalom. A miniszter központi vezetési törzse nem kevesebb, mint a „fegyveres szervek” – a Stasi és a belügyminisztérium – 35083 fős csoportja felett parancsnokolt.
A vezetés figyelme mindenre kiterjed, még a dél-schwerini hidraulika üzem férfivécéjében felbukkanó firkálásokra is. A miniszternek is jelentették, hogy oda valaki azt írta: „A Honecker felépítette a falat és elrabolta a szabadságunkat!”
Az ügyben a járási Stasi XVIII. osztálya nyomozott, mely a népgazdaságilag fontos üzemekkel foglalkozott. A berlin-köpenicki 26. Politechnikai Szakiskola igazgatónője hasonló dolgot jelentett. „Helmut Schmidt, vigyél magaddal”, állt az állampolgári ismeretek tanteremben.
Rendkívüli állapotok uralkodtak, a rendőrállam összes eszközét felvonultatták, a „rendzavarások és provokációk megakadályozása érdekében”. „10908 személy állt megfigyelés alatt, átkutattak 4481 lakást, 98 esetben kezdeményeztek nyomázást, 81 letartóztatásra került sor. 4811 személyt kitiltottak a nyugat-német kancellár látogatása által érintett településekről.
„2135 veszélyesnek ítélt és a (politikai okokból. Szerk.) korábban börtönben ült polgár ellen megelőző intézkedéseket foganatosítottak.“ Gyanús személyeket behívtak a hadseregbe, házi őrizetbe vettek, vagy ideiglenesen letartóztattak.
„Teljes programot” javasolt a központi műveleti törzs Güstrowba, amit december hatodikán Mielke helyettesének jelenlétében elpróbáltak. A létező szocializmusra jellemző szatírában karácsonyi vásárt alakítottak a güstrowi dóm körül. A szerepet azonban nem a helyiek játszották, hiszen ők nem hagyhatták el házaikat és még az ablakhoz sem mehettek. 32 busszal és három különvonattal szállítottak a tartalék lakosságot. Vonattal Karl-Marx-Stadtból, Geraból, Lipcséből, Halléból, Magdeburgból, Drezdából és Cottbusból 3399 megbízható elvtárs érkezett. Összesen 5103-an alakították az alig 40000 kisváros lakosságát. Később Schmidt némi malíciával megjegyezte: „Többet látott, mint amire számított.“
A rendezőknek szinte minden eszébe jutott. „Családi karakter, kb. három erdész egyenruhában gyermekkel”, áll a közel hetven főt foglalkoztató, a helyi erdészet előtti jelenet forgatókönyvében. „Lazán mozogva, kevéssé csoportosulva“, kellett a város határában fekvő óvodát alakító csoportnak eljátszania szerepét. Húsz ehhez hasonló jelenetet tartalmaz a güstrowi jegyzőkönyv.
A legmagasabb szintű elismerések ellenére, néhány csekistában kétségek ébredhettek. Egyes esetekben, áll a Stasi által a látogatást értékelő jelentésében, a biztonsági intézkedéseket a polgárok egy része „az állam gyengeségének jeleként értékelte“.
origo.hu
Nem szeretnénk, ha csak a liberális, baloldali hangok hallatszódnának
