Heteket várnak a németek az orvosi vizsgálatra

Kiegészítő biztosítás nélkül akár egy hónapot is várni kell egy orvosi vizsgálatra – olvasható a Focusban közzétett tanulmányban. A Frankfurter Allgemeine Zeitung annak okait kutatja, miért olyan megértő az orosz aggodalmakkal kapcsolatban a német külügyminiszter. A Spiegel pedig az új amerikai „divatsporttal”, a hajléktalanok verésével foglalkozik.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazinban Fabian Löhe Négy hét várakozás az orvosi vizsgálatra címmel ismerteti az egyik legnagyobb német egészségbiztosító pénztár megdöbbentő tanulmányát. Az egészségbiztosító tanulmánya értelmében a csak társadalombiztosítással rendelkező pacienseknek akár négy hetet is kell várniuk egy vizsgálatra. Még akkor is, ha az akut fájdalmak meggörbítik a hátát, vagy már sebhelyes a lába: minden negyedik, kiegészítő biztosítás nélküli paciens legalább két hetet vár az orvosi vizsgálat előtt. Ezeknél a vizsgálatoknál gyakran előnyben részesítik a jól szituált, magánbiztosított pacienseiket. Az egészségbiztosító tudományos intézetének adatai szerint a magánbiztosítottak kevesebb mint nyolc százalékénak kell két hetet várakoznia a vizsgálatok előtt. A tanulmány szerint a várakozási idő életkortól függő is: minél idősebb valaki, annál tovább várakoztatják

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Tinédzserek vadásznak a hajléktalanokra címmel és Brutális divatsport az Egyesült Államokban alcímmel tudósít a riasztó tendenciáról. Az elmúlt években radikálisan megnőtt az unalomból megtámadott hajléktalanok száma. Játékként kezdődött – nyilatkozza Nathan M. a CNN-nek. Csak hasist szerettek volna szívni és inni akartak a barátaival, állítja a 15 esztendős fiatal. Később azonban a hajléktalan Rex Baummal folytatott iszogatás elfajult, a három fiatal agyonverte az áldozatot. Tettükre ők maguk sem voltak képesek racionális magyarázatot adni. A gyilkosság 2004-ben történt, a fiatalokat azóta hosszú szabadságvesztésekre ítélték. A brutális támadások számara folyamatosan növekszik az Egyesült Államokban. Érdekvédelmi szervük, a Hajléktalanok Országos Koalíciója vizsgálata 2006-ban 122 ilyen támadást tartott nyilván, ami majd négyszerese a 2000-es adatnak. A támadások során 20-an meghaltak, s az elkövetők túlnyomó többsége 20 év alatti. A tinédzserek előszeretettel rögzítik kameráikkal és mobiltelefonjaikkal a támadásokat.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Berthold Kohler Putyin bizalmatlanságának magvai című cikkében foglalkozik a Németországban megértett orosz fenntartásokkal. Egyre világosabb, hogy a német külügyminiszter alig egy hete miért nem érezte kötelességének, hogy az orosz elnök panaszainak ellentmondjon, miszerint az Egyesült Államok minden határon túlmenő politikájával az egész világot rettegésben tartja. Steinmeier (SPD), mint azt legutóbbi az amerikai rakétavédelemről kirobbant vitában tett nyilatkozatai is bizonyítják, megértéssel viseltetik a projekttel kapcsolatos orosz félelmek iránt. Moszkva bizalmatlanul figyeli azokat az amerikai magyarázatokat, miszerint a Közép-Európába tervezett rakétaelhárító bázisok nem az orosz nukleáris potenciál, hanem az olyan államok ellen irányulnak, mint Irán. Putyin után most Steinmeier is arra utal, hogy az iráni rakéták egyelőre nem érik el Európát. A német külügyminiszter e tekintetben inkább Moszkva érveihez csatlakozott, mint Washingtonéhoz. Mint kiderült: Németországban Steinmeier nincs egyedül a vélekedésével. Putyin pontosan tudta, hogy az Amerikával szembeni kétkedés és bizalmatlanság magvai Németországban különösen termékeny talajra hullanak, hiszen ott kiemelkedő volt a készség, hogy az iraki háború kapcsán Washingtonnal szembeni álláspontot foglaljanak el. Nem véletlen annak a tézisnek a népszerűsége sem, miszerint a világnak nem válna kárára, ha az utolsó szuperhatalmat egy ellensúlyt képező hatalom a józan ész határain belül korlátozná.