Hazaérkezett Kanadából Sólyom László köztársasági elnök

Mindenhol felvetette a vízummentesség kérdését kanadai tárgyalásai során Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő körútjának fontos része volt az 1956-os megemlékezéssorozat, melynek részeként arról beszélt: Gyurcsány Ferenc még nem tisztázta egyértelműen, hogy Kádár János vagy Nagy Imre örökösének tekinti magát.

Hazaérkezett vasárnap kora délután Sólyom László köztársasági egyhetes kanadai látogatásáról.
-Ennek az utazásnak az egyik legnagyobb öröme és tanulsága számomra az, hogy láthattam, hogy az itteni magyarság milyen szép egységben él – mondta a köztársasági elnök kanadai útját összegezve újságíróknak. Hozzátette: Az elnöki ciklusom legfontosabb szolgálata az, hogy összetartsam a világ magyarságát.

Sólyom László az egy hét alatt Torontóban, Ottawában, Calgaryban és Lake Louise-ban járt. Találkozott kanadai magyarokkal, akik, mint mondta, megtalálták számításukat az észak-amerikai országban. A köztársasági elnök Torontóban megkoszorúzta az 1956-os emlékművet a Budapest Parkban.

Ottawában a magyar államfő a Főkormányzói Palotában találkozott Michaelle Jean főkormányzóval, a parlament épületében fogadta a köztársasági elnököt Noël A. Kinsella, a kanadai szenátus elnöke és Peter Milliken, az alsóház elnöke. A magyar államfő megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját, majd pedig Stephen Harper kanadai miniszterelnökkel folytatott megbeszélést.

Kanadai útjának harmadik állomásán Calgaryban, a delegáció tagjaként utazó Hiller István oktatási miniszter, valamint kanadai kollégája, Ron Liepert oktatási egyetértési memorandumot írt alá, a köztársasági elnök pedig beszédet mondott a Petroleum Clubban. Az út utolsó állomásaként a magyar államfő a Lake Louise település mellett található Banff Nemzeti Parkban, Kanada legrégibb nemzeti parkjában túrázott, ahol megcsodálta a Johnston kanyont.

Zöld elnökök hálózata az EU-n túl

Sólyom László Ottawában zárta le a kanadai 1956-os megemlékezéseket, ahol úgy fogalmazott: nem szabad napirendre térni azon események felett, melyek '56-ban történtek, de, mint mondta, nem szabad napirendre térni afölött sem, ami fél évvel ezelőtt történt.

Az államfő szerdán, Michaelle Jean főkormányzóval folytatott beszélgetése után megállapította: Kanada, szemben az Amerikai Egyesült Államokkal, nem akar mindenkit beolvasztani, hanem óvja és ápolja a Kanadában élő kisebbségek, etnikai csoportok identitását. A haiti származású főkormányzó elmondta: a Kanadában élő, több mint 250 ezer magyar is hozzájárult ahhoz, hogy az észak-amerikai ország a világ egyik leggazdagabb államává válhatott. Hangsúlyozta, hogy Kanada és Magyarország azonos értékrendet képvisel.

A főkormányzó megemlítette, hogy Kanadában is híre ment a magyar államfő által kezdeményezett Zöld Elnökök Hálózatának. Sólyom László minderre úgy reagált: szeretné a hálózatot kiterjeszteni az Európai Unión túlra is. A köztársasági elnök többször is hangsúlyozta: mindenhol felvetette a magyar vízummentesség ügyét. Mint a vendéglátói jelezték, ez összetett probléma, és a megoldására még egy ideig várni kell – tette hozzá az államfő.

(MTI)