El País
Úgy tűnik, hogy Spanyolországban egy időre véget ért a küzdelem az Endesáért, amely a legnagyobb spanyol energiaszolgáltató cég. Az Endesa azért hívta fel magára a figyelmet, mert Latin-Amerika több országában az ágazat piacvezető cége, és többek között a hét működő spanyol atomerőműből négyben érdekelt. Másfél évig tartó, fordulatokban gazdag pályázati kavalkád után megegyezett egymással a két legnagyobb versenytárs, a német E.ON, illetve az olasz áramóriás, az Enel és a főleg építőipari óriáscég, a spanyol Acciona. Az E.ON egy év után mondott le a spanyol cég egészének megszerzéséről, a paktum értelmében cserébe most megszerezte az ellenőrzést három spanyol atomerőmű felett. Wulf Bernotat, a cég elnöke csalódott, de közölte, folytatja spanyolországi befektetéseit, és szeretné megszerezni a harmadik helyet az áramszolgáltató ágazatban az Endesa és a baszk Iberdrola mögött. Ha sikerült volna megvásárolnia a spanyol céget, az E.ON világelső pozíciót szerzett volna. Az olasz Enel és az Acciona most a cég részvényeinek 46 százaléka felett rendelkezik, és van esélyük a teljes ellenőrzés megszerzésére. Versenyben volt még egy évig a katalán Gas Natural, a legnagyobb spanyolországi gázszolgáltató cég is. Mivel ajánlata időben egybeesett a katalán autonómiabővítő tervezet tárgyalásával, ezért a spanyol kormány határozottan ellenszegült, mert tartott tőle, hogy nyomásgyakorló eszköznek használnák fel. A legnagyobb vesztes mégis a spanyol állam, mert a franciáktól eltérően nem tudta létrehozni az egyeduralkodó pozícióban levő nagy spanyol nemzeti energiaóriás céget.
El País – Spanyolország
Miguel Ángel Moratinos, spanyol szocialista külügyminiszter áttörést ért el a kubai kapcsolatokban: a szigetország hajlandó tárgyalni Spanyolországgal az emberi jogokról. A havannai hatóságok számára egyik legkényesebb ügyről az Európai Unió többi tagállamával csak akkor tárgyalnak, ha Brüsszel végérvényesen megszünteti a Kuba ellen négy évvel ezelőtt életbe léptetett büntetőintézkedéseket. Mint emlékezetes, az EU azért hozta meg döntését, mert Kubában 2003 tavaszán letartóztattak és elítéltek 75 kubai ellenzékit.
La Jornada – Mexikóváros
A mexikói baloldali lap számolt be arról, hogy közvélemény-kutatást végeztek az Egyesült Államokban élő kubaiak körében a Kuba elleni embargó sorsáról. Némi meglepetésre emelkedett azoknak az aránya, akik enyhítenék a 45 éve bevezetett korlátozó intézkedéseket. A Floridai Nemzetközi Egyetem által végzett felmérésben a megkérdezett kubai emigránsok 57 százaléka helyreállítaná a diplomáciai kapcsolatokat. Újabb 57,5 százalék vélekedik úgy, hogy továbbra is fenn kell tartani az 1962-ben bevezetett embargót a szigetország ellen – három évvel ezelőtt még 66 százalék tartotta ezt helyesnek.
Radoslaw Sikorski
Orbán Viktor washingtoni sikere világszerte visszhangot keltett
