Kicker (kicker.de)
A tekintélyes német labdarúgó szaklap „Egyenlőtlen partnerek” című cikkében egy nappal a döntés előtt latolgatja a 2012-es labdarúgó-Eb megrendezésére benyújtott magyar és horvát közös pályázat esélyeit. Miközben a horvátok nagyon szeretnének vendéglátók lenni, addig a magyarok lelkesedése finoman szólva is minimális – vélik.
A németek szerint tekintettel a magyar labdarúgás krónikus sikertelenségére, Magyarországon minimális érdeklődés kíséri a labdarúgó-Eb megrendezését. Kevés maradt az 50-es évek sikereiből, amikor még Puskás Ferenc vezette a szinte legyőzhetetlen magyar „csodacsapatot”.
1986 óta a magyarok a nagyobb versenyeken már csak nézők, és minden valószínűség szerint a 2008-as, Ausztriában és Svájcban megrendezendő Eb-ről is lemaradnak – írja a Kicker. A C csoportban Magyarország reménytelenül lecsúszott az ötödik helyre jóval a vezető török-görög duó mögé, és még Máltától is kikapott az egykor oly büszke labdarúgó nemzet. A magyar csapatok már régen semmilyen szerepet sem játszanak az európai ligákban, a bajnokság mérkőzéseire is legfeljebb csak néhány ezren tévednek ki – rajzolnak rólunk lesújtó képet.
Gyárfás Tamás, a jelentkezési bizottság vezetője pontosan ezt a problémát állította kampánya középpontjába. „Adjatok egy esélyt” – hangzik a hivatalos pályázati mottó. Az Eb-t kísérő lelkesedés segítene, hogy a labdarúgás visszanyerjen valamit korábbi jelentőségéből. Az UEFA így asszisztálhatna ahhoz, hogy egy „pincegyermek” ismét lábra álljon – hangzik a német szaklap egyetlen érve amellett, hogy miért nekünk kellene megkapnunk a rendezés jogát.
Der Spiegel (spiegel.de)
A baloldali hírmagazinban René Pfister „Érzékeny elefánt” című cikkében a Helmut Kohl és Angela Merkel között beállt „jégkorszakkal” foglalkozik, melynek oka, hogy a jelenlegi kancellár nem támogatja, hogy elődjét béke Nobel-díjra jelöljék.
Helmuth Kohl számára az idei év romló egészségi állapota miatt sem kezdődött túl jól. Európa egyetlen, még élő díszpolgára az unió 50. születésnapja alkalmából rendezett berlini ünnepségeken sem tudott jelen lenni. Jelentősen javított Kohl hangulatán, amikor José Manuel Barroso, az Európa Bizottság elnöke arra használta az ünnepségeket, hogy javasolta a volt kancellár béke Nobel-díjra történő felterjesztését.
Kohl állapota minden, a nevezését támogató megnyilatkozással javult. Azonnal jelentkezett Edmund Stoiber bajor, Dieter Althaus thüringiai miniszterelnök, de még a meggyőződéses szociáldemokrata, Manfred Stolpe, egykori brandenburgi kormányfő is átlépett a pártpolitikai lövészárkokon és támogatásáról biztosította a jelölést.
Csak Angela Merkel maradt hűvös. Nem tartotta szükségesnek, hogy személyesen szólaljon meg az ügyben, ami már elég bosszantó volt Kohl számára. Merkel végül Thomas Stegre, az SPD-s kormányszóvivőre hagyta, hogy hivatalos nyilatkozatot tegyen a kérdésben. Ez pedig így hangzott: a kancellár asszony elismeri Kohl érdemeit, de nem tartja szükségesnek, „hogy további írásbeli beadványokkal támogassa” jelölését. A 77 éves volt kancellárral szemben ez példátlan stílustalanság volt.
Kohl nem tartja sokra utódját. Ha szóba kerül, csak a lelkész lányaként emlegeti. Merkel volt az első, aki a CDU/CSU pártszövetségből szakított vele 1999 végén, a sötét „adománybotrány” kirobbanásakor. Kohl hívei Merkel hallgatása mögött más, nagyra törő terveket is sejtenek. Eszerint Merkel azért szabotálja elődje érdemeinek méltatását, hogy ne árnyékolja be saját külpolitikai sikereit.
Merkel ugyanakkor nem kívánja nagyon felbosszantani egykori támogatóját, hiszen tudja, a kereszténydemokraták öreg elefántja még komoly zűröket okozhat neki a párton belül. Ezért végül úgy döntött, hogy tesz egy gesztust. Az előző hét végén saját szóvivőjén, Ulrich Wilhelmen keresztül megüzente, „személyesen is” nagyon örülne Kohl kitüntetésének.
Kohl nem csak képtelen megbocsátani, de ha magáról van szó, igen érzékeny ember – véli a Der Spiegel. Úgy véli, személyes kívánságokat – így a jókívánságokat is – normális esetben személyesen adnak át egymásnak emberek.
Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap „A zöldek elítélik a homokosok elleni támadásokat” című cikkében a „másságok” immár Nyugat-Európát is elérő harcát ismerteti.
A „disznóhús homokossá tesz”-vita elérte az országos politikát. Volker Beck – maga is hitvalló homoszexuális –, a zöldek frakcióigazgatója a Bundestagban emberellenesként bírálta a muzulmán Ahmadiyya közösséget. A szervezet szerint a sertéshúsfogyasztásnak lehetséges következménye a homoszexualitás.
A Majna menti Frankfurtban székelő iszlám szervezet vezetése védelmébe vette az Ahmadiyya közösség ifjúsági lapjában megjelent cikk tartalmát. Ebben a cikk írója a sertéshús fogyasztásának az emberi erkölcsre gyakorolt káros hatásairól elmélkedik. A női szerző szerint a sertés „szemérmetlen állat„, melynek fogyasztása „bizonyos viselkedési mintákra hajlamosíthatja” fogyasztóit. A közösség egyik lelki vezetője szerint „kapcsolat található a homoszexualitás terjedése és a társadalomban növekvő sertéshúsfogyasztás” között.
Az Ahmadiyya Muslim Jamaat (AMJ) közösség vezetése „általánosságban” egyetértett az írásban megfogalmazott állásponttal. Egyúttal rámutattak arra, hogy szakértők ismételten ecsetelték a sertéshúsfogyasztás káros egészségügyi következményeit, „mint ahogyan arra a cikkben is utalnak.”
origo.hu
Lemondta a Zeneakadémia Varnus Xavér koncertjét
