Bliccelés a BKV-n: a tehetősebbek „sportja“?

Főleg a tehetősebbek bliccelnek a BKV jártain, nagyobb részük pedig férfi. Egy felmérésből kiderül, hogy a legtöbb bliccelő megpróbálja kicselezni az ellenőröket, a válaszadók 19 százaléka – ha lebukik – hamis adatokat ad meg a jegyellenőrnek. A BKV évente 10 milliárdos bevételtől esik el.

A pénzesebb utasok nagyobb arányban bliccelnek a BKV-járatokon, mint az alacsonyabb fizetésből élők – írja a Népszabadság a BKV által rendelt kutatást ismertetve. A Marketing Centrum 1002 fő megkérdezésével készített felméréséből kiderül: „leggyakrabban a tanulók, a munkanélküliek vagy az egyéb okból inaktív utasok szállnak fel a járművekre jegy nélkül“.

A megkérdezettek 6 százaléka bevallotta, hogy gyakran bliccel, míg 49 százalék azt ismerte el, hogy nem szokott jegy vagy bérlet nélkül közlekedni. A jegy nélkül utazók többsége férfi (a megkérdezettek 7 százaléka), ezzel szemben a nők csupán 4 százaléka bliccel a BKV járatain.

A bliccelők – állításuk szerint – leggyakrabban megpróbálják kicselezni az ellenőrt. Ha ez nem sikerült, akkor utólag vásárolt bérlet bemutatásával próbálkoznak. A válaszolók ötöde egyszerűen leszáll a a járműről, ha ellenőrt lát. A felmérés szerint a „lógósok“ 19 százaléka hamis adatot diktál be lebukás esetén, a büntetést pedig 17 százalékuk tudatosan nem fizeti be. A helyszínen a megkérdezetteknek mindössze 12 százaléka fizeti ki a bírságot.

A Népszabadság szakértőkre hivatkozva megjegyzi, hogy az utasok 30 százaléka jegy vagy bérlet nélkül közlekedik, a notórius bliccelők ennél többen lehetnek.

A közlekedési társaság a bliccelésből adódó éves bevételkiesése tízmilliárd forint, a megkérdezettek 41 százaléka azonban „csupán“ egy-négy millárdra taksálja ezt az összeget, 17 százalék szerint a bevételkiesés még az egy milliárdos összeget sem éri el. A válaszadók nagy része úgy vélekedik: hasznos lenne, ha a jártokon is lehetne jegyet venni.

(Népszabadság)