Boros Imre: Gazdasági hanyatlás és politikai felelősség

Boros Imre: Ma már az udvari dalnokokat is „reformálják”. A reform egyébként maga is alkotók kezébe való dolog. Miért nincs mű, amelyik összehasonlítja Klebelsberg Kunó iskolareformját a mostani iskolabezárásokkal és -összevonásokkal? Klebelsberg a hadi kiadások kényszerű megkurtításából megmaradt pénzt fektette a később busásan megtérülő oktatásba, ma a kormány viszont a növekvő kamatok és multiprofitok által kivont állami bevételek fedezetére von el pénzt oktatásból, egészségügyből. Micsoda különbség! Lehetne a Bethlen- és a mai kormány programját is a történések szintjén összehasonlítani, a pengőhöz vezető stabilizációs utat az euróhoz soha nem vezető tévelygéshez hasonlítani. Ugyanezt meg lehetne tenni az 1946-os pénzreformmal is. Természetesen nem úgy, ahogy nekünk az iskolában tanították.
A bajból kihátrálás első lépése az ügyek erkölcsi alapról megítélése. A sikerhez azonban elengedhetetlenül szükséges a személyre szabott felelősségek megállapítása is, az inflációs kormányok felelős tagjaié és a lényeg elleplezésében címszerepeket vállaló tollnokoké és dalnokoké. Az igazságot megírni, a hazugságot leleplezni kellene már. Csak így tudunk megszabadulni az erkölcsi relativizmustól, amikor a lesittelt békés tüntető több büntetést kap, mint a tolvaj rendőr, vagy a polgári kormány egyik volt minisztere az inflációs politika egyik apostolától várja a megmentést…

(Magyar Nemzet, 2007. május 30.)