Boros Imre: Rendszerváltozás és vagyontalanodás

Boros Imre: Az ország és főként a polgárai végső kirablását megalapozó eladósodáshoz törvényhozásra sem volt mindig szükség. Elég volt, ha az üzleti konstruktőrök és a csúcspénzügyesek egymás markába csaptak. A maradék termőföldvagyon átjátszásához elegendő lesz, ha cégek is földvagyonhoz juthatnak. Készülnek elbokázni hektáronként 200-300 ezer forintért azt, aminek a természetes ára két-három millió forint lenne. Itt még tízezermilliárd forintot veszthet a nemzet. A mintegy ötvenezermilliárd értékű magán-ingatlanvagyonra is súlyos teherként nehezedik már a hatezermilliárd forintnyi fogyasztói hitel és az adóprés. Mit tehet végül a kifosztást már saját bőrén érző polgár tehetetlenségében? Látja, hogy négyévenként hiába választ, hiszen akik a parlamentben vagy kormányban vannak, nem tudják a rablást megállítani. Ha a rendszerváltozást elindító párt a kifosztók oldalára állt, és a polgári kormány csúcsminisztere is a kifosztás halhatatlanjai közül ajánl szakértő kormányfőt, nem tehet mást, mint összeesküvést kiált.

(Magyar Nemzet, 2007. május 3.)