A parlament rendkívüli nyári ülésszakának hétfői, utolsó napján Dávid Ibolya (MDF) kérte Szili Katalintól, hogy tegyen lépéseket annak érdekében, hogy az olajügyeket egykor vizsgáló parlamenti bizottság dokumentumainak tikosítását feloldják.
A házelnök elmondta: a vizsgálóbizottság munkájának eredményeként 29 doboznyi nyilvános, az Országgyűlés Irat és Levéltárában kutatható dokumentum, valamint kétdoboznyi minősíttetett anyag születetett. Ezenkívül van még egy számítógépes adattároló, amely a vizsgálóbizottság ideje alatt működő zöld számra beérkezett hívásokat tartalmazza, ezek szintén a minősített információk közé tartoznak.
A minősített anyagok elsősorban a zárt ülésről készült jegyzőkönyvek, ezek titkosítás alóli feloldása különböző szervezetekhez, például a vám- és pénzügyőrséghez, a rendőrséghez vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozik. Az Országgyűlés most állásfoglalást kér tőlük arról, továbbra is fenntartják-e a titkosítást – közölte Szili Katalin.
Legutóbb 2005-ben vizsgálták felül az aktákat
A házelnök kitért arra, hogy a felülvizsgálat háromévente automatikusan megtörténik, legutóbb 2005-ben volt ilyen, ezért most soron kívül kéri az anyagok áttekintését. Felhívta a figyelmet arra, hogy az olajbizottság anyagai között nincsenek olyan dokumentumok, amelyeket annak idején a testület más szervezetektől – például a rendőrségtől vagy a vám- és pénzügyőrségtől – kért be, mert azokat a munka lezárása után visszaküldték. Szili Katalin megjegyezte: ha a titokgazdák fel is oldják a zárt ülésen készült jegyzőkönyvek titkosítását, még figyelembe kell venni a személyes adatok védelmét is.
Az olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót június 22-én éjjel Pesterzsébeten ismeretlenek brutálisan bántalmazták, emiatt életveszélyes állapotban került a Szent János Kórházba, ahol azonnali, életmentő műtétet hajtottak rajta végre. Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik, Szemben a maffiával címmel könyve jelent meg a témában, illetve hasonló címmel filmet is készített.
Dávid az iratok feloldását kéri
Dávid Ibolya reagálásában nyilatkozva megismételte: kéri a házelnököt az iratok titkosításának feloldására.
„Kérjük Szili Katalint, hogy tegye meg az első lépést az olajügyekben a tisztánlátás érdekében: oldja fel a titokvédelem alól a vizsgálóbizottságban keletkezett minden olyan iratot, vallomást, jegyzőkönyvet, amely kifejezetten államtitkot, vagy szolgálati titkot nem tartalmaz” – mondta az MDF elnöke.
A politikus szerint nagyon sok esetben úgy titkosították az iratokat, hogy az eljárás minden szakaszát és mozzanatát elzárták a nyilvánosság elől. Felelőtlenség fenntartani ennyi szereplőre a titkosítást, de teljes egészében sincs értelme feloldani a zárlatot – tette hozzá.
A „jövedelmező üzletág„
Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több száz milliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az „olajos ügyek” 1991–1992-ben kezdődtek, nagyobb számban 1993-tól kerültek nyilvánosságra. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.
(MTI)
Marta Kos
Brüsszel kész megkerülni a magyar vétót Ukrajna érdekében
