Rostock után: így csak rosszabb lesz

A Frankfurter Allgemeine Zeitung a köln-kalki evangélikus találkozó kapcsán foglalkozik a negyedben élő német kisebbség jövőtlenségével. A Focus arról tudósít, hogy a CDU politikusai nem tervezik a nagykoalíció 2009 utáni folytatását. A Der Spiegel kommentárjában részletesen foglalkozik a rostocki zavargások hátterével.

Focus (focus.de)

A müncheni hírmagazin Schäuble a nagykoalíció befejezése mellett című cikkében ismereti a kereszténydemokrata belügyminiszter álláspontját. A CDU politikus kijelentette, pártja a 2009-es választásokat követően az FDP-vel kíván kormányozni.
-A CDU/CSU és az SPD konkurensek – mindketten olyan eredmény érdekében fognak kampányolni, ami elkerülhetővé teszi a nagykoalíció folytatását – fogalmazott Schäuble. Mi már az előző választásokon is az FDP kötendő koalíció szándékát támogattuk. Nem kívánok most 2009-re vonatkozó koalíciós nyilatkozatot, de ez már úgy van, hogy egy fekete-sárga (CDU/CSU-FDP szerk.) koalícióra törekszünk – nyilatkozta a belügyminiszter.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív frankfurti napilap Felix Grigat A jobb időknek vége című cikkében közöl előzetest a szerdán kezdődő köln-kalki evangélikus napok helyszínéről. Kalk Köln szociálisan problémás övezetei közé tartozik. A 2006-ban ott élő 21 784 polgárból a statisztika 11 914-t említ migrációs háttérrel, legtöbbjük olasz és török, vagy éppen Oroszországból érkezett népi német. 41 százalékos átlagával a kalki általános iskolákban a legmagasabb a külföldiek aránya. A legtöbb munkanélküli – 20 százalékkal – is található. Az itt élők 26 százaléka szociális támogatásokból él, a lakások 15 százaléka szociális lakás, emellett a háztartások felében csak egy személy él. Mindezt kitűnően ismeri Kurt F. Kassing, aki 27 éve evangélikus lelkész, átélte hogyan feleződött meg közössége. 1980-as kezdésekor egyházközsége még több mint 4000 lelket számlált, ma már kevesebb, mint 2300-an vannak: a lakosság 12 százaléka. A muzulmán 18 százalék és a katolikus 35 százalék.
-Sok evangélikus az elmúlt években elköltözött vagy kilépett az egyházból, mert úgyse járt templomba – mondja Kassing. Gyerek sincs sok, természetesen evangélikus, mert törökből már bőven akad. Nem vagyunk nagyon messze a lángoló autóktól. Elég valami aprócska kirobbantó ok, és akkor hirtelen lángba borul a negyed – véli Frank Kemper, egy 1994 óta fiatalokkal foglalkozó szociális munkás. Házi feladatot készíteni számos hat évnél idősebb török fiú és leány jön az evangélikus ifjúsági házba. Közülük sokan egy szót sem tudnak németül, pedig Németországban születtek. Viszont itt kizárólag az ország hivatalos nyelvén szólalhatnak meg. Beszélj csendesen… és németül – áll a falra írva. Más gyerekeknek Kemper kell, hogy elmesélje, mi az alma, és hogyan kell azt megenni.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazinban Reinhard Mohr Ahogyan a politikai naivitás az erőszakosakat segíti című cikkében elemzi a szombat esti rostocki összecsapások politikai tanulságait. A „fekete tömb” szombati, rostocki brutális erőszak-orgiája éles fényt vetett a G8-as csúcstalálkozó elleni tiltakozás szervezőinek és békés többségének politikai kompetenciájára, de úgy is lehetne mondani, a G8-ellenes társaság politikai kultúrájára, mely az elmúlt hetekben a média hatására az NSZK erkölcsi főcsapásirányává vált. A „fekete tömb” mely szándékosan szétvert egész utcasorokat, és szabályos hajtóvadászatot rendezett egyes rendőrökre, nem csak a tüntetés hivatalos résztvevője volt, de bekapcsolódtak a hónapok óta tartó érzelmileg túlfűtött vitákba is. Úgy tűnik, maguk a tüntetések szervezői sem voltak képesek egy alapvető döntést meghozni. Az évente megrendezett találkozó ellen harcolni kívánnak, meg szeretnék akadályozni, blokád alá venni, vagy csak „egyszerűen” tiltakozni óhajtanak és politikai követeléseket támasztani „Bush & Co”-hoz. Az egyik ugyanis kizárja a másikat. Aki Busht, Blairt, Prodit, Sarkozyt, Merkelt és a többieket gengszternek és bűnözőnek, vagy egy gyilkos rezsim funkcionáriusainak tartja, az aligha fog tartalmi követelésekkel előállni. Aki azonban kívánságait elő szeretné adni, annak engednie kell, hogy országaik törvényesen megválasztott képviselőiként tanácskozhassanak. E könnyen érthető igazság helyét régen átvette a csúcstalálkozó dramaturgiája, melyhez nem kevéssé a média is hozzájárult. Hetek óta egy majdnem hisztérikus, a végső összecsapást váró hangulat ül a levegőben. Talán a rostocki katasztrófa lehetőséget ad arra, hogy néhány józan gondolat megszülessen, s eldöntsék, mit akarnak csúcstalálkozó ellen tiltakozók és főként azt, kivel nem kívánnak közösséget vállalni.