Szigorodik a pénzmosás elleni törvény

A legújabb uniós szabályoknak való megfelelés a célja a pénzmosási törvény módosításának, amelyet a pénzügyminiszter terjesztett a parlament elé.

Az Országgyűlés honlapján megtalálható törvényjavaslat indoklása szerint tavaly egy EK-rendelet tovább finomította azokat a szabályokat, amelyek célja a pénzátutaló személyének visszakereshetősége. A szabályok nem csak a bankokra és egyéb pénzügyi intézményekre, hanem a postára és a mobilszolgáltatókra is vonatkoznak. Valamennyinek 5 évig kell megőriznie az átutalásra megbízást adók adatait.

Az uniós rendeletek közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, de a szóban forgó jogszabály ad némi teret – és kötelezettséget is – a nemzeti jogalkotóknak. Például ki kell jelölni azt a nemzeti hatóságot, amely felügyeli a pénzmosás elleni szabályok betartását. Ez Magyarországon a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), amely a szakmai felügyeletet végzi. Viszont ahol az uniós rendelet a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemért felelős hatóságról beszél, ott a PSZÁF mellé „betársul„ az ORFK is. A pénzfeldolgozást – mint kiegészítő pénzügyi szolgáltatást – viszont az MNB felügyeli.

A törvénymódosítás felsorolja azokat a szankciókat, amelyekkel az uniós rendeletet megsértő társaságot sújthatja a felügyelet. A sor elején a hiányosságok megszüntetésére történő felhívás áll, a közepén már figyelmeztet, a végén pedig bírságol a felügyelet. A bírság 200 ezer forinttól 2 millióig terjedhet. A befolyt bírságból a felügyelet tanulmányokat írathat és az ügyfeleket tájékoztathatja.

Végül a javaslat több törvényt is módosít, megszüntetve az azokba foglalt bank- és szolgálati titkot. Így változik a hitelintézeti, a tőkepiaci és a postatörvény is.

(MTI)