Esélytelenül, lefelé a lejtőn – Egyre nagyobb a szegénység

Nincs esély arra, hogy fenntartható legyen a gazdaság, a környezet és a társadalom egyensúlya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb kiadványából. A Fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon című füzet szerint romlott hazánk helyzete az 1990-es évekhez képest. Nőtt a szegények száma, öregszik a társadalom, az ország károsanyag-kibocsátása egyes gázokból az uniós átlag felett van, és fejünkre nő a „kitermelt” hulladékmennyiség. Az egyedüli derűlátó hír, hogy egyre többféle madár bukkan fel a mezőgazdasági élőhelyeken.

Gyorsuló ütemben nőtt a bruttó nemzeti össztermék, de nőtt a szegények aránya, egyenlőtlenebbé vált a jövedelemelosztás. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kiadványa szerint a szegények – speciális jellemzők alapján meghatározott – aránya 16,5 százalékról 17 százalékra emelkedett 2000 és 2003 között. Ehhez kapcsolódóan alig pár hete az ENSZ Népesedési Alapja által készített jelentés szintén felemelte hangját a létminimum alatt élőkért. Összefoglalta, hogy a hazánkban is növekedő városiasodás fő tényezője a szegény emberek számának növekedése. A nagyvárosok ugyanis koncentrálják a szegénységet, mivel a szűkölködők számára az életben maradáshoz azok nyújtják a „legjobb” esélyeket. Az Országgyűlés nemrég fogadta el a gyermekszegénység visszaszorításáért megalkotott programot. Sok szakmai szervezet azonban úgy látja, a megszorító intézkedések ezzel a törekvéssel szemben állnak, és visszafordíthatatlanul súlyos károkat okoznak a családoknak.
A KSH szociális jellegű adatai azt mutatják, hogy öregszik a magyar társadalom, és csökken a nők gyermekvállalását jelző termelékenységi ráta. A nők összességében életük során – az 1995-ös adatok alapján – átlagosan 1,57 gyermeket szültek, 2005-ben már csak 1,32-t. Egyes felmérések szerint Magyarországon több mint egymillió fogamzóképes korban lévő házaspár él, de közülük kevesebb mint százezer vállal gyermeket évente. A lakosság egészségi állapotát befolyásoló tényezők mélyülnek, egyre több a túlsúlyos ember, és egyre több nő dohányzik. A KSH felmérései azt mutatják, hogy az elmúlt tíz év alatt nőtt a 65 évesnél idősebbek száma a 15–64 év közötti korosztálybeliekkel szemben. Elöregedő társadalmunk jellemzőire mutatott rá a júniusban közzétett ENSZ-jelentés is. Eszerint az idősebb korosztály legfőképpen vidéken lakik, mivel a fiatalokat egyrészt a közszolgáltatások – iskola, egészségügy, posta stb. – leépítése, másrészt a munkahelyek hiánya arra készteti, hogy nagyvárosokba költözzenek.

A KSH környezeti adatsorai szerint a magyarországi energiafelhasználás, ezzel összefüggésben pedig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása európai összehasonlításban viszonylag kedvező, a hulladék felhalmozásában viszont kimagaslóan „teljesítünk”. Tizennégy év alatt több mint 100 kilogrammal nőtt az egy főre eső összegyűjtött települési hulladékok mennyisége. A KSH egyetlen örömhíre, hogy színesedik a madárállomány hazánkban, egyre többféle a szárnyas a mezőgazdasági élőhelyeken. A bővelkedés a felmérés szerint arra utal, hogy környezetbarátabbá válik az agrárium. A biogazdálkodás alá vont területek nagysága 10 év alatt a tízszeresére bővült. Sajnálatos módon emelkedett a beépített területek aránya.

Pilári Darinka