„Új Magyarországot építünk most azzal, hogy megóvjuk az ország kulturális értékeit, azokat továbbfejlesztjük, átépítünk városközpontokat, ha kell, akkor új erőt és új tevékenységet teremtünk a régióknak az ország ezernyi helyén„ – mondta Gyurcsány Ferenc annak kapcsán, hogy a kormány szerdai döntésével elindította a hétéves Nemzeti fejlesztési terv első két évének programjait.
„A kormányzás ezzel új szakaszába lépett. Az első évet a nagyon bonyolult, a helyenként konfliktusoktól sem mentes átépítkezés jellemezte” – mondta a kormányfő azzal folytatva: Magyarország az unió 27 tagállama közül a legelsők között jutott el odáig, hogy elfogadták a következő évekre szóló fejlesztési programját és az operatív terveket.
Nem egyszerű átépítés
Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott, „amit most teszünk, az nem egyszerűen átépítés, hanem felépítése valami újnak„.
A pályázatokról szólva a kormányfő elmondta, „jól meghatározott területeken, világos célokra nyújthatják be pályázataikat önkormányzatok, gazdasági szervezetek, civil szervezetek vagy éppen egyházak”. Hozzátette: olyan rendszert alakítottak ki, amely biztosítja az átláthatóságot és az ellenőrizhetőséget.
„A következő években nagyjából 7000 milliárd forintnyi európai uniós forrás felhasználásával, körülbelül 10 ezer milliárd forintnyi fejlesztés valósulhat meg. Ez Magyarország elmúlt pár évtizedes történelmének legnagyobb fejlesztési programja és lehetősége„ – közölte Gyurcsány Ferenc. Mint hozzáfűzte, a projektek között jelentős számban vannak a nemzeti örökség megőrzését és fejlesztését célzó programok.
Megújul a Budai Vár, az esztergomi bazilika pincerendszere, a budapesti Szépművészeti Múzeumban térszint alatti bővítés kezdődik. Felújítják a több mint száz éves Zeneakadémiát, támogatásban részesül a szentendrei skanzen. Tovább szépül Balatonfüred reformkori városközpontja, jelentős támogatást kap Hajdúszoboszló, hogy Európa egyik legnagyobb gyógyvíz- és fürdőközpontját hozza létre. Miskolcon mechatronikai park létrehozására nyílik lehetőség, a sárvári kórházat pedig a térség rehabilitációs központjává alakítják. Jelentős projekt a Homokhátság vízminőségének javítása, a sivatagosodás megállítása – sorolta a miniszterelnök.
271 kiemelt projekt
Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter elmondta: a több mint 500 milliárd forint értékű, összesen 271 kiemelt projekt listáját csütörtökön hozzák nyilvánosságra. Ezek közül 80-at ugyan támogat a kormány, de átdolgozásra van szükség, 191 projektnél azonban féléven belül lehet szerződést kötni – közölte.
A projektek közül Gyurcsány Ferenc a Budavári Palota fejlesztését nevezte a leginkább szimbolikusnak. Bajnai Gordon ezzel kapcsolatban elmondta, a teljes projekt körülbelül 22-23 milliárd forintba kerül, ebből az állam mintegy 10 milliárd forintot ad, 85 százalékban uniós és 15 százalékban hazai forrásból. Emellett mintegy 12-13 milliárd forintos magántőkével számolnak, amit az eredményez, hogy az állami befektetéssel megváltozik a terület értéke, funkciója, vonzása.
Az unió visszakérheti
A miniszter hozzátette, a magánbefektetőket versenyben, pályázaton, az unió szabályainak megfelelően választják majd ki.
A kormányfő kérdésre válaszolva elmondta: 2010-ig kell megvalósulnia a fejlesztésnek, ugyanis az unió visszakérheti a források egy részét, ha a szerződéskötéstől számított három éven belül nem valósul meg a beruházás, és ez általában igaz a projektek többségére.
Gyurcsány Ferenc kitért arra is, hogy a projektek jelentős része olyan településre kerül, amelyet ellenzéki polgármester vagy ellenzéki többségű képviselő-testület vezet. „A fejlesztés lehetősége nem ajándék, egy projekt támogatásának elutasítása nem büntetés” – tette hozzá. „Arra törekedtünk, és a továbbiakban is ezt tesszük, hogy ne befolyásolja döntéseinket pártszimpátia, csak egyetlen dolog: ki az, akinek jól kidolgozott, a nemzeti közösség egészét szolgáló, megvalósítható programja van„ – hangsúlyozta a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, két hét múlva újabb, jórészt közlekedésfejlesztésről szóló projektekről döntenek, augusztus végétől pedig tíznapos, kéthetes határidőkkel határoznak az átfogó, nagy pályázatokról.
Fidesz: A kormány pártkomisszárokat ültetett a fejlesztési tanácsok élére
A projektek címe és a kedvezményezett neve alapján döntött a kormány az EU-támogatásokról, és nem vették figyelembe a régiókban megfogalmazott véleményeket – összegezte pártja véleményét Pelczné Gáll Ildikó szerdán Budapesten.
A kormány „pártkomisszárokat ültetett a fejlesztési tanácsok élére, akiknek megmondta, hogy csak és kizárólag úgy dönthetnek, ahogy a kormány kéri tőlük. A döntést egy szűk, bizalmi kör hozta és hozza meg majd a későbbiekben is” – fogalmazott a Fidesz alelnöke sajtótájékoztatóján. Hozzátette: a kormány megvalósíthatósági tanulmány nélkül, a projekt címe és a kedvezményezett neve alapján döntött a kiemelt fejlesztésekről.
A kiemelt projektekkel kapcsolatban közölte még: ma sem tudni, hogy ezek a projektek milyen rendezőelvek, milyen módszertani útmutatás mentén készültek. A politikus szerint az Állami Számvevőszék számos kifogást fogalmazott meg az I. Nemzeti Fejlesztési Terv eredményével kapcsolatban. Ezek között az átláthatatlanságot, a követhetetlenséget, a nemzeti stratégia hiányát, az elhúzódó kifizetéseket és a költségtúllépéseket nevezte meg. Ennek ellenére a II. Nemzeti Fejlesztési Terv tervezése, módszertana nem változott – tette hozzá a Fidesz alelnöke.
Pelczné Gáll Ildikó az EU-fejlesztéseket a szellemekhez hasonlította, hiszen, mint mondta, „a szellemekről is sokat beszélünk, de nem látjuk őket. Az EU-s forrásokról is gyakorta beszélnek kormánypárti politikusok, miniszterelnök, miniszterek, de még senki nem látta ezeket„.
„Hol vannak ezek az eurómilliók, hol vannak a milliárdok? Hol vannak a fejlesztések? Mert ha megvalósultak ezek a fejlesztések, akkor olyan hatást értek csak el, hogy valakinek a zsebébe vándoroltak, mert igaziból ezeket a fejlesztéseket senki nem látja” – mondta.
(MTI)
origo.hu
Elkészült a KEHI-jelentés: Közpénzen szivatta le a zsírját Ruszin-Szendi Romulusz
