Jogsértő lett volna a Magdolna-völgy községgé nyilvánítása

Azért nem írta alá Sólyom László a Magdolna-völgy községgé nyilvánításáról szóló miniszteri határozati javaslatot, mert jogsértőnek találta – közölte Wéber Ferenc, a köztársasági elnök sajtófőnöke szerdán az MTI-vel.

A sajtófőnök annak kapcsán reagált, hogy szerdán a Magdolna-völgy és környéke önállósulását előkészítő bizottság közleményében azt írta: a bizottság az alkotmány rendelkezéseivel ellentétesnek tartja a köztársasági elnök Magdolna-völgy Piliscsabától való leválásának kérdésében hozott döntését, „és az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét vizsgálja„.

Véleményük szerint az alkotmány alapján az államfő döntéséhez „az illetékes miniszternek az ellenjegyzése szükséges”. Mint Tóth János, a bizottság elnöke leírta, álláspontjuk szerint az előterjesztő minisztérium javaslata alapján kellett volna, hogy a köztársasági elnök meghozza döntését, „jelen kérdésben mérlegelési lehetősége nincs„.

Az Alkotmánybíróság a kinevezésekkel kapcsolatban többször kifejtette: a köztársasági elnöknek meg kell tagadnia az előterjesztés aláírását, ha azt észleli, hogy a teljesítéshez megkívánt jogi feltételek nem állnak fent – emlékeztetett a sajtófőnök.

Wéber Ferenc hozzátette, ezt a szabályt alkalmazni kell a községgé alakítás hatáskörének gyakorlása során is. A határozat aláírásának megtagadásához ellenjegyzés nem szükséges, az a köztársasági elnök önálló politikai döntése – jegyezte meg.

A Köztársaság Elnöki Hivatal múlt hét csütörtökön tájékoztatta arról az MTI-t, hogy Sólyom László köztársasági elnök nem nyilvánította községgé a Pest megyei, jelenleg Piliscsabához tartozó Magdolna-völgyet, ahol tavaly érvényes és eredményes népszavazáson döntöttek a településrész önállósodása mellett.

Az államfő indoklásában akkor kifejtette: a helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a község alakításának feltétele, hogy az új község képes legyen teljesíteni a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó feladatokat, azonban az előterjesztésben foglalt dokumentumok alapján nem biztosított, hogy Magdolna-völgy, községgé nyilvánítása esetén, képes lenne ezeket a feladatokat ellátni.

A tavalyi érvényes és eredményes népszavazáson a 343 szavazásra jogosult közül 194-en szavaztak Magdolna-völgy önállósodása mellett. A sikeres helyi népszavazás eredményeként az akkor még Lamperth Mónika által vezetett Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium beleegyezését adta, hogy az 500 lakosú településrész önálló községgé váljon.

Ugyanakkor öt piliscsabai civil szervezet július 2-án levélben kérte a köztársasági elnököt, hogy ne írja alá a településhez tartozó Magdolna-völgyi lakópark önálló településsé válásáról szóló hozzájárulást, mert szerintük hiányoznak az önállósulás feltételei, az adott térségben ugyanis nincs iskola, óvoda, temető, egészségügyi intézmény, ami a minimális alapellátáshoz szükséges.

A szervezetek emellett telekspekulációt sejtettek az önállósodási szándék mögött, mert szerintük olyan, természetvédelem alatt álló területeket vonnának belterületbe, ami által a telekértékek megtöbbszöröződnének.

MTI