Ezerötszáz orvos és körülbelül hatezer egészségügyi szakdolgozó vált munkanélkülivé a kórházi kapacitások áprilisi szűkítése miatt. Sorsuk egyelőre nem követhető, csak azokról van tudomása az orvosi kamarának, akik a külföldi munkavállaláshoz szükséges megfelelőségi igazolás miatt hozzájuk fordulnak. Így annyi tudható, kilenc középkorú orvos kezdte meg itthon a svéd nyelv tanulását, hogy hét hónap múlva az északi országban folytassa a praktizálást – mondta a Világgazdaságnak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara titkára. Hazánk 2004. májusi EU-csatlakozása óta egyébként 1850 szakorvos kapott ilyen igazolást a külföldi elhelyezkedéshez, 88 százalékuk középkorú szakorvos, többségük Svédországban, Norvégiában, Németországban és Angliában helyezkedett el, akár a hazai keresetek tízszereséért.
Még szomorúbb a kép, ha a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Intézetének felmérését nézzük, amely szerint a rezidensek több mint fele külföldre készül. Ezzel kapcsolatban Horváth Ágnes egészségügyi miniszter azt mondta: hónapokkal ezelőtt kiírták a rezidensi állásokat, de egyelőre nincsenek összesítéseik a fiatal orvosok céljairól. Ám nem lát kivetnivalót benne, ha a fiatalok külföldön is gyakorlatot szereznek, orvos lévén maga is ezt tette, mielőtt politikai pályára lépett. Szerinte nem kell tartani az orvoshiánytól, mert nemcsak mennek, jönnek is a doktorok, hiszen az Európai Unióban szabad a munkaerőmozgás. S az is tény, hogy az áprilisi kórházi kapacitásszűkítés előtt 2500 doktor hiányzott a gyógyításból, így a különféle helyeken fölöslegessé vált orvosok a súlyponti kórházakban találnak munkát maguknak.
Ezt kívánja segíteni a szaktárca azzal, hogy napokon belül megjelenik a honlapján az a nyilvános adatbázis, amely intézményre, kórházi osztályra lebontva tartalmazza majd a betöltésre váró több száz álláshelyet – mondta lapunknak Molnárné Mohai Katalin, a tárca illetékes főosztályvezető-helyettese. Így szeretnék felgyorsítani az 500 millió forintos, mobilitást segítő, október végéig „élő” programot – amelyet a Munkaerő-piaci Alapból finanszíroznak.
Egyelőre azonban csak tízen pályáztak. Ennek egyik oka, hogy a 3–12 havi fizetésnek megfelelő mobilitási támogatásból nehéz újrakezdeni – véli a Magyar Kórházszövetség. Szerintük jó lenne, ha nemcsak a munka nélkül maradt orvost, hanem a családját is kezelné a program, hiszen 20–30 év után nem egyszerű más településre költözni. Tudja ezt a szaktárca is, ezért kedvezményes hitelkonstrukciókról tárgyal különféle bankokkal.
A mobilitási program iránti érdektelenség másik oka az lehet, hogy a kórházak kivártak, hiszen előre tudták, hogy júliustól nő az egy beteg gyógyításáért járó alapdíj, a korábbi 136 ezer forint helyett most 146 ezret kapnak. Ez nem mellékes, hiszen a kórházi költségek átlagosan 60 százaléka bérre megy el. Tudni kell ugyanis, hogy a pályázónak be kell nyújtani a fogadó intézmény befogadó nyilatkozatát.
Július elseje nemcsak hozott, visz is pénzt – mondta a lapnak Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke. Szerinte a megváltozott ügyeleti rendszer felerősíti az orvoshiányt, hiszen csak heti 48 óra munkavégzésre kötelezhető a doktor, a további 24 órát pedig önként vállalhatja. Ám ez utóbbiért – a szakma által javasolt 150 százalék helyett – az alapbérnek csupán a 70–90 százaléka jár. Így félő, hogy inkább más intézményben, vállalkozóként vállalnak ügyeletet lényegesen több pénzért, ám a betegellátás érdekében a kórházaknak állni kell a cechet. Jelenleg azonban nem látják az ügyeleti díjak fedezetét. Jelezték a miniszternek azt is, hogy rossz időpontban vezették be a rendszert. A nyári szabadságolások miatt a folyamatos betegellátás érdekében ugyanis már két hónapja elkészítették a munkabeosztásokat, nem tudnak változtatni. A törvényesség persze nem sérülhet, de szeptemberre állhat csak be az új ügyeleti ellátási rendszer – tette hozzá az elnök.
(vg.hu)
origo.hu
Gulyás Gergely keményen helyretette Karácsony Gergelyt
