Fogytán az idő – koalíciós vita késlelteti a titoktörvényt

Koalíciós nézeteltérések miatt húzódik évek óta az új titoktörvény megalkotása. A késés már most gazdasági károkat eredményez a magyar vállalatoknak, amelyek a törvény hiánya miatt nem tudnak számos uniós közbeszerzési tenderen elindulni. Ha a törvényt ősszel sem fogadja el az Országgyűlés, akkor a magyar cégek még alvállalkozóként sem tudnak részt venni a pályázatokon.

E hónap végéig kell a kormány elé terjesztenie a Nemzeti Biztonsági Felügyeletnek (NBF) az új titoktörvényről szóló törvényjavaslatot. Az augusztus végi határidő már a sokadik a törvény előkészítésének történetében, a titokvédelmi szabályok egységesítéséről ugyanis még 2004 áprilisában határozott a kabinet. Az Európai Unió által is megkövetelt törvény elfogadását eddig főként az MSZP és az SZDSZ közötti nézeteltérés hátráltatta, a feladat azonban most már végleg a koalíció körmére égett: ha a törvényt ősszel sem sikerül elfogadnia a parlamentnek, akkor a magyar cégek jövőre is eleshetnek egyes uniós pályázatokon való részvételtől. Ennek oka, hogy a törvény – és az általa előírt megfelelő jogintézmény – hiányában hazánk nem képes tanúsítványt kiállítani a tender iránt érdeklődő magyar vállalatnak arról, hogy az átesett a nemzetbiztonsági ellenőrzésen. Márpedig ez alapfeltételnek számít több, az EU által kiírt közbeszerzésen, különösen az informatikai tendereken.

Szabó Eszter

(Részletek a Magyar Nemzet augusztus 18-i számában)