Három év múlva, 2010-ben robbanhat a nyugdíjbomba

Az időspolitika problémáinak megoldását a nyugdíjasok szavazati értéke miatt kerüli a kormányzat. A gondok tárháza így alig két és fél év múlva olyan mértékűre duzzadhat, hogy összeomlik a szociális ellátórendszer. A magyar népesség belső egyensúlya megbomlóban van – figyelmeztet Bogár László közgazdász. Mindeközben az unióban hatalmas összegeket fordítanak időskutatásra, amit hazánk a szaktárca válasza szerint csak megfigyel.

Az Európai Unió 7. keretprogramjának ötvenmilliárd eurós költségvetésére konzorciumban együttműködő kutatóhelyek pályázhatnak. Ehhez kapcsolódik az EU már hatodik keretprogramjában elkezdett ERA-AGE (európai időskutatás) elnevezésű program, amelynek az időseket érintő kutatási területei főként az egészségmegőrzést, a hosszabb élet titkát fürkészik. – A kutatásfinanszírozásban az államok általában üzletet keresnek – mondta Krémer Balázs szociológus, majd kifejtette, olyan ágakba kell állami pénzeket beruházni, amelyek megtérülnek.

Magyarország jelenleg csak tájékozódik az ERA-AGE eredményeiről, aktív szerepet egy intézményünk sem vállalt. A Magyar Tudományos Akadémián már leáldozott az időskutatás, nem foglalkoznak a területtel. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium illetékese az erre vonatkozó kérdésünkre közölte: Az európai időskutatás folyamatában Magyarország megfigyelő- és együttműködőként vesz részt.

Nem is oly távoli szomszédaink másképp látják ezt: Románia 12, Ausztria 9, Németország 27 intézménye vesz részt az ERA-AGE kutatásaiban, hogy csak néhány országot említsünk. Romániában egy év alatt 41 ezerrel csökkent a fiatal lakosság száma, ugyanakkor a 62 évet betöltöttek száma 5400-zal gyarapodott. Magyarországon ezek az arányok úgy alakultak egy év távlatában, hogy a 20 éven aluliak száma 27 ezerrel csökkent, míg ezzel párhuzamosan a 60 éven felüliek száma 12 ezerrel nőtt.

A baljós jövő azt jósolja, hogy 2050-re a 60 év felettiek száma 2,85 millió, míg a lakosság összlétszáma nyolcmillió lesz. Krémer Balázs úgy látja, a fent említett kutatások ennek ellenére nem reagálnak a hazai időspolitika problémáira. – Nem passzívan, hanem úgy kellene kezelni – és elfogadni – az idős embereket, hogy épek, szellemileg frissek, és vannak köztük, akik dolgozni is akarnak, ehelyett mi pátyolgatjuk őket – magyarázza a szociológus. Szerinte így tekintve az öregekre lenne létjogosultsága a kutatásoknak. A professzor azt tartja a legnagyobb hibának, hogy egyik kormányzat sem mer fellépni, változtatni az időspolitikán.

Bogár László a nyugdíjrendszer egyik legnagyobb problémájának a mélyülő demográfiai krízist tekinti. – Az egyre alacsonyabb termékenység és születésszám következtében a népesség belső egyensúlya veszélyesen megbomlóban van, de fontos hangsúlyozni, hogy ez nem véletlenül alakul így – magyarázta a közgazdász.

A legfrissebb adatokat alapul véve elmondhatjuk, 44 ezer idős ember él szociális otthonokban, amiért az állam 700 ezer forintot fizet évente ellátottanként. Ezeknek az intézményeknek a jó része embertelen körülmények között működik, miközben az idősgondozás (geriátria) a minimális szintet sem éri el. A nyugdíjrendszer visszásságából fakadó rejtett államadósság már 1997-ben nagyobb volt, mint a GDP 100 százaléka, és ez azóta is növekszik. A Gyurcsány-kormány a választásokkor tett ígéreteivel szemben (ingyenes utazás 62 év felett, jubileumi jutalom bevezetése a 90., 95., 100. életévüket betöltött idős embereknek, nyugdíjak évi rendszeres emelése) a megszorítások érintettjei közé a nyugdíjasokat éppúgy bevonta. Így a gyógyszeráremelés, a vizitdíj, a gáz- és távhőáremelés.

A hazai nyugdíjrendszer pedig, a világháború utáni Ratkó-korszak (1949–53-ig, amikor a mostani arányokhoz képest kétszer annyi gyermek született) nemzedékének nyugdíjba vonulásával, összeomolhat. Ennek dátuma pont 2010-re esik, ami azt jelenti, hogy ezzel a problémával már csak a következő kormányzatnak kell foglalkoznia.

Pilári