Offenzíva a révkomáromi Selye János Egyetem ellen

Albert Sándor, a révkomáromi Selye János Egyetem rektora már márciusban figyelmeztetett arra, hogy amennyiben a szlovák oktatási tárca nem módosít a fiatal, induló felsőoktatási intézmény finanszírozásának módján, kora ősszel fizetésképtelenné válhat az első szlovákiai magyar állami egyetem.

Ján Mikolaj, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) által delegált oktatási miniszter a „fejkvóta-támogatást” engedélyezte csupán az egyetemnek, ami azt jelenti, hogy diákonként alig 25 ezer koronát (mintegy 160 ezer forintot) kap csupán az intézmény – mellesleg: egy általános iskolai diákra az önkormányzatok több mint 27 ezret kapnak –, s mivel még csak a negyedik oktatási évre készül, ez az összeg nem elég a meglévő épületek üzemben tartására és az oktatók bérére sem.

Albert Sándor mindvégig arra hivatkozott, hogy a szlovák felsőoktatási törvényben azért szerepel a „speciális rezsim intézménye”, hogy a tárca a jog alapján tudja segíteni az induló egyetemeket, s a normatív támogatáson felül, a parlament jóváhagyása nélkül juttathasson plusztámogatást egy-egy intézménynek. Panaszával megkereste Dusan Caplovicot, a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettest is, aki támogatásáról biztosította az egyetemet, mindhiába. A helyzet komolyságára való tekintettel a Selye egyetem finanszírozása a kora nyáron lezajlott első Gyurcsány–Fico kormányfői csúcson is szóba került, ahol – a magyar miniszterelnök szerint – a szlovák fél biztosította őt arról, a révkomáromi intézmény megkapja a szükséges támogatást, de olyannyira semmi nem történt, hogy már a szlovák sajtó is felfigyelt a helyzetre. A kormányzó Smerhez közel álló, baloldali Pravda címoldalán drámai hangon tette közzé: a Selye egyetem az új tanévet csak annak köszönhetően tudja megkezdeni, hogy tizenhatmillió forintos támogatást kapott a Szülőföld Alaptól, s rámutat arra, amennyiben hasonló eljárásban részesültek volna a szlovák egyetemek, egyikük sem maradt volna talpon.

Robert Fico kormányfő az elmúlt egy évben mindig visszautasította azokat a felvetéseket, hogy a „feszült szlovák–magyar viszonyt” a nemzetiek kormányra jutása gerjeszti, nem tudni hát, lép-e a magyar egyetem ügyében. Nem térhet ki viszont egy másik új keletű probléma elől, mert az Európai Unió régiófejlesztési alapjának elosztása és merítése kapcsán már nemcsak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) tiltakozik, hanem a megyei önkormányzatok elnökei is. Ugyanakkor a régiófejlesztési minisztert, Marián Januseket is az SNS juttatta a bársonyszékhez, ennek megfelelően döntött az érintett megyei önkormányzatok nélkül a több mint 400 milliárd koronás (tehát több mint háromezer milliárd forintos) uniós pénzforrásról úgy, hogy míg a déli megyék 40-50 milliárd koronás támogatáshoz juthatnak Brüszszeltől, Ján Slota pártelnök „szűkebb hazája”, Zsolna megye egyedül több mint 122 milliárd koronát kaphat. Jellemző adat még, hogy az ország egyik legnépesebb járása, a Révkomáromi a Janusek által elképzelt pénzelosztás szerint a következő három esztendőben egyetlen fillért sem kapna ilyen jellegű fejlesztési célokra. A nyolc önkormányzati megyei elnök – paradox helyzet: öten a Robert Fico vezette Smer, hárman pedig Meciar mozgalmának támogatásával jutottak posztjukhoz, vagyis a „támogatáspolitika” bírálói az MKP-n kívül az SNS kormánykoalíciós partnereinek regionális politikusai – egy emberként utasítja el a miniszter elképzelését és az uniós alap elosztása kapcsán azonnali kihallgatást kért a kormányfőtől. Fico még nem reagált a megyei elnökök felhívására, ám konzultált az ügyben már Ján Slota nemzeti párti elnökkel, aki azzal vádolta a megyei elnököket, hogy a „kapzsiság beszél belőlük”. Ezek az emberek egyéni érdekeiket az ország és a nemzet érdekei elé helyezik – nyilatkozta Slota.

Neszméri Sándor (Pozsony)