Ugró Miklós: Reformszegénység

Ugró Miklós: Azóta szegénységügyben mindenféle igazságos és lendületes dolog történik, amelynek szemmel látható eredményeként rohamosan növekszik és mélyül a nyomor. Ez ma a reform része, de az is lehet, hogy célja és értelme. Gyurcsány miniszterelnök úr szerint a megszorító intézkedések nyomán az ország népességének leggazdagabb egytizede hét-nyolc százalékkal volt kénytelen csökkenteni a fogyasztását, míg a legszegényebb tíz százalék csak egy-két százalékkal fogyaszt kevesebbet. Azt mondja a kormányfő, ez tisztességes baloldali program. Az lehet, hogy baloldali, de nem tisztességes, az biztos. Az ország legszegényebb egytizede havi 30 ezernél kevesebb forintból kénytelen megélni. Abból az egy-két százalék (300–600 forint) egy-két vizitdíj vagy egy-két napi élelemre jutó hányad. A leggazdagabb 10 százaléknál az egy főre eső havi fogyasztás több mint 110 ezer forint. (A Gyurcsány családban egymilliónál is több, így hozzájuk képest a „leggazdagabb” átlag is csak földönfutó nyomorult lehet.) A jómódúakat sújtó 8 százalék jövedelemcsökkenés napi egy pohár sör megvonását jelenti.
Félek, Gyurcsány ez esetben sem bontotta ki a teljes igazságot. Aligha hihető, hogy a gazdagok ekkora áldozatot hoznának a szegények érdekében.

(Magyar Nemzet, 2007. augusztus 6.)