A cionisták kollaboráltak Hitlerrel?

A Die Presse a mezőgazdasági kifizetések radikális csökkentését tervező új uniós költségvetési terv első vázlatáról számol be. A der Spiegel szerint Magyarországon is forgattak holokausztot tagadó iráni filmet.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali német hírmagazinban Mohammad Reza Kazemi Az összeesküvők mint zavaró tényezők című cikkében foglalkozik egy részben Magyarországon folytatott holokauszt-tagadó iráni filmmel.

Ahmadinedzsád iráni elnök ismert holokauszt-tagadó. Annál meglepőbb, hogy a Nulladik szélességi fok című alkotással az iráni televízió látszólag olyan objektív filmet készített a zsidóüldözésekről, amiért a nyugati lapok is megdicsérték az alkotókat. A film forgatókönyve szerint a cionisták kollaboráltak Adolf Hitlerrel, hogy megvalósíthassák céljukat, egy zsidó államot. Ennek következtében még számos hitsorsosuk legyilkolását is tudomásul vették – sőt maguk a cionisták is gyilkoltak – , főként azokét, akik mozgalmuk útjában álltak. Ezt az aspektust a Nulladik szélességi fok állandóan kiemeli, sokkal többet foglalkozik vele, mint a nemzetiszocialisták gyilkosságaival.

Hassan Fatthi, a film forgatókönyvírója és rendezője nem titkolja revizionista történelemszemléletét.
-A történelmi bizonyítékok azt mutatják, hogy a nácik áldozatainak többsége olyan zsidó volt, aki ellenezte Palesztina elfoglalását – nyilatkozta a Spiegel online-nak. Mint fogalmazott, tv-sorozatával a népek közeledését, a vallások és kultúrák párbeszédét kívánja szolgálni.

Persze megkérdezhető, miként képzelhető a kultúrák és vallások párbeszéde szélsőséges gondolatvilággal. Kellemetlen csak az, hogy a Nulladik szélességi fokot Európa közepén Franciaországban, valamint Magyarországon forgatták európai színészek aktív közreműködésével.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Wolfgang Böhm Uniós költségvetés: mezőgazdasági támogatások és a britek kedvezménye a felszámolás előtt című cikkében ismerteti az EU költségvetési terveit.

Még érvényesek az átmeneti szabályozások, és ügyes átrendezésekkel az EU költségvetése is finanszírozható keretek között tartható. Azonban ha minden új tagállam teljesen hozzájutna a közvetlen mezőgazdasági támogatásokhoz, és esetleg Törökország is belépne az EU-ba, az szétrobbantaná a közösség költségvetését.

Az EU-bizottság a közeljövőben terjeszti be az uniós költségvetés reformját. Az első részletek mély megszorításokra utalnak. Jelenleg évente 43 milliárd euró folyik Brüsszelből közvetlenül a mezőgazdasági üzemekbe. Ez nemcsak az európai mezőgazdasági termékek magas minőségét biztosítja, hanem a gazdák jövedelmét is. De folyamatosan nő a nemzetközi kereskedelmi partnerek nyomása, miszerint 2013-tól a közvetlen kifizetések piaczavaró hatásait csökkenteni kell.

Az uniós bizottság további radikális reformokra int, és a közvetlen kifizetések teljes eddigi módszerét megkérdőjelezi. Komoly ellenállásra számítanak Franciaország részéről, mely az uniós agrártámogatások legnagyobb haszonélvezője. Az unió finanszírozásában nem lenne a jövőben kivétel. A bizottság elsődleges célja a brit kedvezmény felszámolása. 2007 és 2013 között Londonnak összesen 45 milliárd euró tagdíjat nem kell befizetnie a kedvezmények miatt. Mivel a brit kormány azzal igazolja a kedvezményt, hogy London más tagállamnál jóval kevesebb mezőgazdasági támogatást kap, vélhetően annak leépítése csak a közös agrárpolitika reformjával együtt lenne lehetséges.

A következő napokban terjeszti elő a költségvetési tervei első változatát a brüsszeli bizottság. 2008 végén vagy 2009 elején konkrét átalakítási javaslatokat tesz. Az ezt követő két esztendőben vitatkozhatnak még a tagállamok, 2011-ben kell az EU-nak elfogadnia a költségvetés új struktúráját.