A befizetések 63 százaléka (53,332 milliárd forint) a háztartások, 37 százaléka (31,349 milliárd forint) a vállalkozások befizetéseiből származik. A pénzforgalmi bevétel – ami figyelembe veszi a túlfizetéseket, visszatérítéseket, függő és átfutó tételeket is – 56,917 milliárd forint volt az első nyolc hónapban. A legnagyobb illetékbevétel az ingatlanátruházások (62,163 milliárd forint) és a gépjármű-átruházások (11,432 milliárd forint) kapcsán keletkezett. A háztartások e két címen mintegy 33,506 milliárd, illetve 9,883 milliárd forint illetéket róttak le, míg az öröklési illeték közel 6,704 milliárd, az ajándékozási illeték 1,545 milliárd forintot vett ki a lakosság tárcájából. Bírósági eljárási illetékekre közel 1,321 milliárd, államigazgatási eljárási illetékekre mintegy 374 millió forintot költöttek a háztartások.
A vállalkozások befizetései között a legnagyobb tétel szintén az ingatlanátruházási illeték (28,657 milliárd forint) volt. Gépjármű-átruházási illeték címén 1,549 milliárd, államigazgatási eljárási illeték címén mintegy 528 millió, bírósági eljárási illeték címén pedig több mint 604 millió forintot fizettek ki. A beszedett illetéket a törvény szerint ketté kell bontani. Az egyik 50 százalék az önkormányzatokat, a másik a központi költségvetést illeti. Az elsőből azonban levonja az APEH a működési költségét, ami a megyékben 8,5, a fővárosban 4 százalék.
Az augusztus végéig képződött 84,681 milliárd forint illetékbevételből 48,26 milliárd forintra a központi költségvetés jogosult, míg az önkormányzatokat 36,421 milliárd forint illeti meg. Budapesten az első nyolc hónapban mintegy 28,408 milliárd forint illetékbevétel keletkezett, ami az összes bevétel közel 33,5 százaléka. A megyék közül a legtöbb illetéket továbbra is Pest megyében (8,061 milliárd forint) és Veszprém megyében (2,945 milliárd forint) fizették be a háztartások és vállalkozások.
(mti)
Századvég
Fix 3 százalékos hitel: az Otthon Start a hitel- és az ingatlanpiacot is élénkíti
