A lépésre (amelyet a tervek szerint október elején kívánnak bejelenteni) azért kerül sor, mert egyszerűen nem éri meg legyártani az 1 és 2 forintos érméket. Előállításuk költsége ugyanis meghaladja névértéküket (az MNB korábbi adatai szerint az 1 forintosok 2-4 forintba, a 2-esek 4-6 forintba kerülnek).
Azokban az esetekben, amikor állam és állampolgár áll egymással kapcsolatban, a magánszemélyek számára kedvezőbb módon történne a kerekítés.
Ezen kívül még több tisztázandó kérdés is van, amelyek részletei ennyire sem ismertek, ám a józan ész sugall bizonyos következtetéseket. Ilyen az, hogy nagy valószínűséggel – bármilyen furcsán is hangzik – nem kell búcsút intenünk a 9-re és általában a nem 0-ra vagy 5-re végződő áraknak. A szóban forgó érmék kivonása minden bizonnyal csak a készpénzes fizetést érinti, a bankkártyával vagy átulással történő fizetésnél szinte biztosan fizethetünk pontosan.
Vagyis ha mondjuk televíziót vásárolunk, aminek az árcédulán feltüntetett ára 79 999 forint, bankkártyás fizetésnél pontosan ennyivel csökken a számlánkon levő egyenleg, ám készpénzes fizetésnél – az áruház döntésétől függően – 79 995 vagy 80 000 forintot kell átadnunk a pénztárosnak. Számlapénzként tehát nem tűnik el az egyforintos egység, az csak a fizikai formára, a pénzérmére vonatkozik.
(Index)
Lesz-e magyar aranyeső a grúziai vívó-világbajnokságon?
