Sólyom beszédével indul az Országgyűlés őszi időszaka

Sólyom László köztársasági elnök napirend előtti felszólalásával kezdődik hétfőn az Országgyűlés őszi ülésszaka, ahol Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is beszédet mond. Hétfőn döntenek a honatyák állami vagyonról és a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról szóló előterjesztésről.

A várhatóan december 21-ig tartó ülésszak első ülésnapján teszi le a képviselői esküt a szocialista Havas Szófia. Az elmúlt időszakban fővárosi közgyűlési képviselőként tevékenykedő Havas Szófia Bakonyi Tibor mandátumát veszi át. (Bakonyi Tibor összeférhetetlenség miatt mondott le országgyűlési képviselőségéről, miután a Főgáz Zrt. vezérigazgatójává választották.)

A képviselők hétfőn döntenek a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek július elején visszaküldött két törvényről, az állami vagyonról, valamint a települési önkormányzatok kistérségi társulásáról szóló előterjesztésről.

Az állami vagyonról szóló jogszabályban az államfő azt kifogásolta, hogy a törvény által létrehozott, az állami vagyon feletti tulajdonosi jogokat gyakorló Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács olyan hatáskörök gyakorlására kapna felhatalmazást, amelyek a mindenkori kormány felelősségi körének lényegéhez tartoznak.

Sólyom László a többcélú kistérségi társulásokról szóló törvény visszaküldését azzal indokolta, hogy a parlament olyan módosító indítványokat is elfogadott, amelyeket az érintett települések nem kezdeményeztek. A törvény szerint egy másik kistérségbe való átsorolását csak a település kezdeményezheti.

A köztársasági elnök által kifogásolt egyik elfogadott módosító javaslat a jelenleg a Békés megyei sarkadi kistérségbe tartozó valamennyi – szám szerint 11 – település átsorolásáról, és a sarkadi kistérség, valamint Sarkad város kistérség-központi besorolásának megszüntetéséről rendelkezett, egy másik elfogadott módosító javaslat alapján pedig Mikepércset és Bocskaikertet sorolnák át a debreceni kistérségbe.

A határozathozatalokat követően a képviselők megvitatják az MSZP, illetve a KDNP által kezdeményezett, a Gripen-szerződéseket vizsgáló bizottságok felállításáról szóló országgyűlési határozati javaslatokat.

Semjén Zsolt és Simicskó István (mindketten KDNP) azért kezdeményezték a vizsgálóbizottság felállítását, mert a nemzetközi sajtóban számos olyan információ jelent meg, amely korrupció gyanúját veti fel a svéd vadászrepülőgépek lízingeléséről szóló magyar-svéd államközi szerződés 2003-ban történt módosításával kapcsolatban. A határozati javaslat általános vitájára kerül sor hétfőn.

A Göndör István (MSZP) által kezdeményezett bizottság célja, hogy kivizsgálja a Gripen-vadászgépek beszerzésére az Orbán-kormány által kötött, korrupciógyanús szerződés körülményeit. A javaslat részletes vitáját folytatja le a T. Ház.

Kedden kezdődik az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája, amelynek értelmében a családtámogatási kifizetőhely valamennyi munkáltatónál megszűnik és átkerül a Magyar Államkincstárhoz.

A képviselők megvitatják a foglalkoztatói nyugdíjról és intézményeiről szóló törvényjavaslatot. A foglalkoztatói nyugdíj a nyugdíjrendszer új eleme lesz, bevezetésével olyan önkéntes, nyugdíjcélú megtakarításra lesz lehetőség, amelynek középpontjában a foglalkoztatói kötelezettségvállalás áll, azaz a cég alkalmazottai után havi befizetéseket teljesít.

Az egységes élelmiszer-biztonsági szervezetalakítással összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztés átcsoportosítja az egészségügyért felelős miniszter élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos rendeletalkotási jogait a földművelésügyi tárca vezetőjének hatáskörébe.

(mti)