Különbségek a Fidesz és az MSZP adófilozófiájában

Az adórendszernek nem a magas elvonás a legnagyobb problémája, hanem az, hogy szűk az adó- és járulékbázis - mondta az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár. A vitában a Fidesz vezérszónoka arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP és a Fidesz adófilozófiája között az a különbség, hogy ha gond van a gazdaságban, akkor az MSZP adót emel, míg a Fidesz - ellenkezőleg - adót csökkent.

MNO
2007. 10. 09. 12:44
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az adórendszernek nem a magas elvonás a legnagyobb problémája, hanem az, hogy szűk az adó- és járulékbázis – mondta az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat expozéjában kedden Tátrai Miklós pénzügyminisztériumi államtitkár. Mivel kevesen fizetnek adót és járulékot, kevesekre magas teher járul. Tehercsökkentés azonban csak úgy képzelhető el, ha a terhek vállalásába azok is bekapcsolódnak, akik ezt eddig nem tették – tette hozzá. Az államtitkár szerint a kormány 2006 nyara óta több lépést tett ennek érdekében, aminek eredménye, hogy 81 ezer saját jövedelemmel nem rendelkező – eltartott – járulékfizető lett, s 48 ezer őstermelő jelentkezett be a társadalombiztosításba. A járulékot fizetők száma a 2005. évi 3,8 millióról 4 millióra nőtt. Az államtitkár szerint hasonló javulás tapasztalható az adófizetés terén is, amihez számos intézkedés járult hozzá, köztük például a nagy számban indított vagyonosodási vizsgálatok.A társaságoknál 2005-höz képest nőtt az adót fizetők száma és kevesebb lett a veszteséges cég. Az elmúlt két évben mintegy 315 ezer cég nyújtott be adóbevallást, de míg 2005-ben közülük csak 125 ezer fizetett adót, 2006-ban már 140 ezer – mondta Tátrai . Hangsúlyozta: mind a jövő évi változások, mind a 2009-es reform adólépéseinek kereteit a konvergenciaprogram szabja meg, vagyis az adódöntések nem veszélyeztethetik az egyensúlyjavulást.

Az adótörvények 2008-tól tervezett módosításait ismertetve elmondta: a javaslatok a versenyképesség javítását, a foglalkoztatás ösztönzését, az adórendszer igazságosabbá, szabályozottabbá tételét szolgálják. A versenyképesség javítását célozza a kis adók számának csökkentése, amely az államtitkár szerint egyszerre mérsékli az adóterheket és az adminisztrációt. Az állattenyésztési, a vadgazdálkodási, a halászati és az erdőfenntartási hozzájárulások és járulékok megszüntetése 2008-ban csaknem 5 milliárd forintot hagy a mezőgazdasági vállalkozók zsebében. Más adók esetében a bürokráciát kívánja csökkenteni a kormány, ezért kezdeményezte a szakképzési hozzájárulás, a rehabilitációs hozzájárulás és az innovációs járulék összevonását. A kedvezmények körében az adómentes fejlesztési tartalék feltételei közül az adózás előtti nyereség 25 százalékos határát 50 százalékra emeli a törvényjavaslat, ami mintegy 10 milliárd forint megtakarítást jelent a vállalkozásoknak. Az adózás rendjéről szóló törvény módosítása pedig lehetővé teszi, hogy csak akkor veszítse el kedvezményre való jogosultságát a vállalkozó, ha nettó módon számítva áll fenn adótartozása. Az egyszerűsítés, a bürokrácia csökkentése érdekében számos módosítást tartalmaz a törvényjavaslat. A jövedéki adózásban például egyszerűsödik az engedélyezési rendszer, az adózás rendjét illetően szűkül az adóhatósághoz bejelentendő adatok köre, s egyszerűsödnek a befizetési szabályok is.

Az üzleti élet átláthatóbbá tétele érdekében bővül az adóhatóság honlapjáról lekérdezhető adatok köre, egyebek mellett azokéval, akik ellen az APEH végrehajtási eljárást folytat. A feketegazdaság fehérítése érdekében is számos módosításra kerül sor. Az APEH például be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén becsléssel állapíthatja meg az elmaradt adót, járulékot. Az adóhatóság kockázatelemzéssel legalább az induló vállalkozások 20 százalékát ki fogja választani ellenőrzésre, s megvizsgálja, valós-e a bejelentett székhely, az ügyvezetők személye. Az önkéntes jogkövetés ösztönzése érdekében emelkedik a mulasztási bírság maximális mértéke, magánszemély adózóknál 100 ezerről 200 ezer, más adózók esetén 200 ezerről 500 ezer forintra. A számla- és nyugtakibocsátási kötelezettség megsértése, a be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása, továbbá az igazolatlan eredetű áru forgalmazása az államtitkár szerint a legdurvább és legdirektebb módjai az adóelkerülésnek, így egyértelműen a feketegazdaság körébe tartoznak. Ezért az ilyen típusú mulasztásokhoz emelt összegű, 1 millió forintig terjedő bírság kapcsolódik. A törvénysértő alkalmazottra is mulasztási bírság szabható ki. Az adószám felfüggesztése esetén szigorúbbak lesznek a szankciók. A nem felszámolással, hanem végelszámolással vagy szankciós törléssel megszűnő cégek esetében a cégbíróság a céget csak akkor törölheti a cégjegyzékből, ha az APEH, a VPOP a jogutód nélküli megszűnéshez kapcsolódó ellenőrzést jogerős határozattal lezárta és az adózó tartozással nem rendelkezik – mondta Tátrai Miklós. Szigorodik és ésszerűsödik a jövedéki szankciórendszer, a kiszabható mulasztási bírság felső határa a súlyosabb mulasztások esetében emelkedik. Fontos az is, hogy az adórendszer a társadalom egyes csoportjait teherviselő képességük szerint, igazságosan terhelje – mondta az államtitkár. Ezért a kormány javaslatot tesz arra, hogy a személyi jövedelemadóban a közepes jövedelműek kiemelkedően, igazságtalanul nagy adóterhe lényegesen csökkenjen. Ezt szolgálja az adójóváírás rendszerének változása, aminek révén 2008-ban mintegy 30 milliárd forint szja-t takarít meg a lakosság. Módosulnak egyes kedvezmények is, így például az szja területén megszűnik a lakásszerzési kedvezmény, viszont rövidebb ideig, öt évig lesz adóköteles a lakások átruházásából származó jövedelem. A helyi építmény- és telekadózásban a számított érték alapú adóztatás váltja fel a jelenlegi alapterület szerinti vagy korrigált forgalmi érték szerinti adóalapot.

A luxusadót nem csak a magánszemélyeknek, hanem a szervezeteknek is fizetniük kell. A társadalombiztosítás területén is lesznek változások, így például 2008-tól 4 százalékos járulékátcsoportosításra kerül sor az Egészségbiztosítási Alaptól a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz. A járulékterhek nem változnak, csak az alapok közötti járulékbevétel megoszlás változik – mondta az államtitkár.

Nem ragaszkodik a három kis adó (innovációs járulék, rehabilitációs-, valamint szakképzési hozzájárulás) összevonásához a szocialista frakció, amennyiben sem az adóalanyok, sem a kormánypárti, sem pedig az ellenzéki oldal nem támogatja – mondta Kovács Tibor, az MSZP vezérszónoka az adótörvények módosításának általános vitájában. A nyolcórásra tervezett általános vita több mint a fele zajlik le kedden, a folytatás egy hét múlva várható. Az MDF csak a jövő heti vitában vesz részt, ezért kedden négy vezérszónok mondta el pártja, illetve frakciója véleményét. A vezérszónokok egyik visszatérő kérdése az volt, hogy jövőre csökken vagy emelkedik az adóterhelés. Kovács Tibor úgy vélte, hogy az elmúlt hét évben közel 2 százalékponttal 37,6 százalékra csökkent a jövedelem centralizálása.

Hargitai János, a KDNP vezérszónoka a Pénzügyminisztérium szakállamtitkárára hivatkozva azt idézte, hogy az idei 38,6 százalékról jövőre 37,8 százalékra csökken az elvonás aránya. Emellett a 136 oldalas törvényjavaslathoz mellékelt 5 oldalas pénzügyminisztériumi elemzésből azt idézte, hogy az egyes adónemekből hány százalékkal jut több bevételhez az állam. A luxusadó esetében ez nulla, a többinél 10 százalék feletti. Van, vagy pedig nincs adófilozófiája a kormánynak, illetve ha van, akkor mi az? – ezt a kérdést is feltették a vezérszónokok. Tállai András (Fidesz) szerint az MSZP és a Fidesz adófilozófiája között az a különbség, hogy ha gond van a gazdaságban, akkor az MSZP adót emel, míg a Fidesz – ellenkezőleg – adót csökkent.

Eörsi Mátyás (SZDSZ) közölte: nem találja a Fidesz kormányzása idején tett adócsökkentéseket. Miután az ellenzéki pártok kifogásolták, hogy az SZDSZ csak hirdeti az adócsökkentést, Eörsi Mátyás a jövő évet az adóegyszerűsítés, míg 2009-et az adócsökkentés évének nevezte. Az adóegyszerűsítés visszatérő példája a három kis adó összevonása volt. Bár első vezérszónokként Kovács Tibor (MSZP) azt mondta, hogy nem ragaszkodnak ehhez, az ellenzéki vezérszónokok azt bizonygatták, hogy az összevonás mögött adóemelés áll. Követendő példaként az ellenzéki vezérszónokok Szlovákiára és Romániára hivatkoztak, ahol alacsonyak az adók, és növekszik a gazdaság. Eörsi Mátyás ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a hazai ellenzéknek csak a gazdasági növekedés kellene, az azt megelőző reformokat (amelyekre mindkét említet országban sor került) viszont elvetik. Nem lehet valaminek csak az előnyét élvezni – mondta.

Hargitai János felidézte az iparszövetség véleményét: a forgalmi adókat kis mértékben növelni kéne, a vagyonadót pedig meg kellene honosítani ahhoz, hogy csökkenteni lehessen a bérterheket. Tállai András a vagyonadót azért támadta, mivel a fideszes önkormányzatoknak kell megküzdeniük a választóikkal, ha be kívánják vezetni, miközben a kormány felülről nézi mindezt. A kormánypárti vezérszónokok azt hangsúlyozták, hogy nem lehet adót csökkenteni a kiadások csökkentése nélkül, az ellenzéki képviselők pedig az adótörvények kapcsán adócsökkentést, a költségvetés tárgyalásakor kiadásnövekedést akarnak.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.