Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív bécsi napilapban Erich Witzmann: „Miért marad hajlíthatatlan Platter” című cikkében egy példán keresztül ismerteti az osztrák menekültügyi vita állását. A belügyminiszter attól tart, amennyiben engedne, az további illegális bevándorlók megjelenéséhez vezetne. Az elrejtőzött 15 esztendős Arigona Zogaj ügyében tett hatósági ajánlat: amennyiben jelentkezik, pszicho-szociális ellátást kap és addig Ausztriában maradhat, amíg nem dönt ügyében az alkotmánybíróság. Ezzel a vasárnap nyilvánosságra hozott nyilatkozatával a belügyminisztérium marad a korábbi, a család kiutasításáról szóló döntésénél, mert nincs jogalapja a menekültkérelemnek.
Összesen hét eljárásban utasították el a Zogaj család kérelmét. A belügyminisztérium számára – az álláspontot a miniszter helyett Mathias Vogl, az illetékes alosztályvezető ismertette – a következő okok mértékadóak: 1. A család illegálisan érkezett Ausztriába, Dzevat Zogaj 2001-ben – két évvel a koszovói háború után. Családja egy évvel később, szintén illegálisan követte, annak ellenére, hogy akkor már elutasították a menedékjogi kérdését. Amennyiben menedékkérelmének teret adnának, az szinte felhívás lenne az embercsempészeknek további üzletelésekre. 2. Már nincs háború, a tartomány ENSZ-ellenőrzés alatt ál. Az ENSZ misszió hozzájárult a hazatelepítésükhöz. 3. A család több tagja már összeütközésbe került az osztrák büntetőtörvényekkel. 4. További illegális bevándorlástól való félelem. A család koszovói, kalqani szomszédai körében már az illegális bevándorlás lehetőségét mérlegelik.
Miután a Zogaj család maradásáért tüntettek a felső-ausztriai Frankenburgban (ahol a család legutóbb lakott) a következő napokban további politikai akciókra lehet számítani. Keddre a zöldek terveznek tüntetést a bécsi belvárosban, szerdán szintén az ő kezdeményezésükre a nemzetgyűlés rendkívüli ülésen foglalkozik a menekültüggyel. Josef Pühringer (ÖVP) tartományfőnök vasárnap felajánlotta közvetítési készségét az elrejtőzött Arigona Zogajnak. Szeretne vele négyszemközt tárgyalni, amennyiben nem bízna a belügyminiszterben.
Tagesanzeiger (tagesanzeiger.ch)
A zürichi napilapban Bernhard Odehnal: „Nyomul a szélsőjobb Magyarországon” című cikkében a Magyar Gárda apropóján Magyarország legnagyobb problémáját a fasisztaveszélyben látja. Az, hogy magyarországi média a Jobbikot a szélsőjobboldallal és a fasiszta eszmekörrel hozza kapcsolatba, az láthatóan a pártnak nem ártott. A legfrissebb közvélemény-kutatások a pártot már két százalékon látják, ezzel először váltak mérhetővé. Így közvéleménykutatók nem zárják ki, hogy 2010-ben bejuthatnak a parlamentbe.
A Jobbik abból a társadalmi jelenségből profitálhat, amit Tamás Pál „gyorsan növekvő szürke zónának” nevez: „A politikai korrektség eltűnőben van, nincsenek világos határok, mi a jó és mi a rossz.” Tamás szerint ma a magyarok 12 százaléka radikális jobboldali, míg tíz évvel ezelőtt még csak hat százalékuk volt az. 1997-ben a magyarok 70 százaléka egyértelműen elutasította az antiszemitizmust, ma már csak 55 százalék.
