Visszaélések az uniós pénzeknél?

A demokrácia semmibevételével hoztak létre az uniós vidékfejlesztési források igénybevételére Leader-csoportokat, amelyek közül néhány a hivatalos időpont előtt pár órával, önkényesen került bejegyzésre. A törvénytelenségekre önkormányzati képviselők és polgármesterek hívták fel a figyelmet. Az agrártárca szerint az érvényes szabályokat betartották, visszaéléseket nem tapasztaltak.

Magyar Nemzet
2007. 11. 02. 5:00
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szervezett visszaélésekre figyelmeztetnek az unió vidéki gazdaságfejlesztési programjához tartozó Leader-csoportok megalakulásával kapcsolatban önkormányzati képviselők és polgármesterek, akik – miután hiába fordultak jogorvoslatért az agrártárcához – az Európai Parlament magyarországi képviselőihez juttatták el panaszlevelüket. Antonio De Blasio és Surján László néppárti képviselők az ügyben az unió brüsszeli bizottságához fordultak, hiszen a hozzájuk eljutó jelzések szerint a Leader-csoportokat több kistérségben is úgy alakították meg, hogy azokat a hivatalosan meghirdetett időpont előtt néhány órával vagy nappal a Magyar Szocialista Párt képviselői önkényesen, mások kizárásával hozták létre. A magyarországi kistérségek részére nyújtandó uniós támogatások lehívására és elosztására jogosult akciócsoportok alakuló ülései az egész országban hasonló forgatókönyv szerint zajlottak – állapították meg a képviselők, akik szerint összehangolt, előre megtervezett visszaélés zajlik, amelynek célja, hogy az uniós pénzeket nem rendeltetésszerűen használhassa fel a szocialisták egy csoportja. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) szerint nincs szó visszaélésekről, a tárcához tartozó Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Intézet véleménye, hogy az alakuláskor a szabályokat betartották.

Kerényi Gyula, az intézet munkatársa lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a Leader-csoportok 70 milliárd forintnyi uniós támogatással rendelkeznek majd, és az elkövetkezendő hét évben 180 milliárd forint vidékfejlesztési támogatásra is pályázhatnak. Az akciócsoportok fogadják be a helyi vállalkozók pályázatait, hoznak döntést, és lehívhatják a pénzeket, az általuk benyújtott vázlatok értékelése pedig most folyik a szaktárcánál. A Leader-csoportok az agrárminisztériumban működő Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alaphoz tartoznak, amelynek vezetője Ficsor Ádám államtitkár – tette hozzá Kerényi. Lapunk kérdésére, miszerint nem közvetít-e negatív üzenetet az uniós pénzekben reménykedőknek, hogy a Leader-csoportok koordinálásában azok a helyi vidékfejlesztési irodák vettek részt, amelyek többségét szocialista hátterű személyek irányítják, Kerényi hangsúlyozta: az akciócsoportokat érintő pályázati kiírásoknál nem volt kizáró ok a szocialista kötődés. Emlékezetes, hogy az uniós pénzeket koordináló irodák létrejöttekor Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára ugyanezekkel az érvekkel védekezett. Pályázati szakértők szerint a Leader-csoportok körüli anomáliák arra az ellentmondásra is felhívják a figyelmet, hogy a vidékfejlesztésre szánt uniós források elosztásánál segédkező szervezetek megalakításához szükséges szabályzatot az agrártárca alkotja meg. A vidékfejlesztési irodákat és az akciócsoportokat érintő pályázati űrlapok megszövegezése is az FVM hatáskörébe tartozik, sőt, a Leader-csoportok végső kiválasztása is a szaktárca feladata.

A volt szocialista polgármesterek, önkormányzati képviselők és jelöltek vezetésével létrejött helyi vidékfejlesztési irodák és a kistérségi megbízotti hálózatok mellett a legtöbb kritika az uniós pénzek átláthatatlanságát és az értékelési rendszer homályosságát éri. A Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) szerint visszaélésekre ad okot, hogy az egyes operatív programoknál nem áttekinthető a pontozási rendszer, és a pályázati tanácsadók között is rengeteg a felkészületlen, a szakmához nem értő személy. – A pályázati rendszer legyen objektíven követhető és nyilvános – fogalmazott lapunknak Maróczi Imre, a Pátosz elnöke, aki hangsúlyozta: az átláthatóságot garantálhatná, ha utólag is ki lehetne kérni a nyertes és vesztes pályázatok sorrendjét, és az egyes kérdésekre adott pontszámokat. Maróczi szerint előrelépést jelentene az értékelési rendszer nyilvánosságra hozatala, ugyanis jelentős eltérések tapasztalhatók a szakmai zsűrik pontozási rendszerei között. A szakember úgy látja, hogy a Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter által említett „álmutyizók” felbukkanása és működése reális veszély. – Sok pályázati tanácsadó próbál úgy ügyeskedni, hogy az már a szélhámosság kategóriájába tartozik, miközben valójában dilettáns, hozzá nem értő, tapasztalatlan személyekről van szó – állapította meg Maróczi Imre. Az agrártárca a szakmaiatlan eljárásokat úgy próbálja kiszűrni, hogy a helyi vidékfejlesztési irodák működését a megalakulásuk után néhány hónappal már ellenőrzi, a Leader-csoportok esetében pedig a stratégiai tervek részletes kidolgozására februárig adnak határidőt.

Szabó Anna

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.