Minden híresztelés ellenére továbbra is marad a hálapénz

A felnőtt magyar lakosság úgy látja, hogy a háziorvosoknál nőtt, a kórházi orvosok esetében pedig némileg csökkent a hálapénzadás elterjedtsége, azonban a megkérdezettek több mint fele szerint továbbra is mindenki ad a szülészorvosnak hálapénzt, és több mint harmada vélte ugyanezt a sebészek és a gyermekorvosok esetében. Tíz emberből négy szerint a hálapénz nem tekinthető megvesztegetésnek, bármikor adják is azt – derül ki a TÁRKI és az Image Factory legfrissebb felméréséből.

A hálapénz koncentrálódik

Európai összehasonlításban Magyarországon magasak a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásai, tehát nem a járulékok formájában befizetett elvonások, igaz ebben döntően a gyógyszerárak (60 százalék erre megy el), és a fogászati kezelések (a költségek több mint egytizede) a felelősek, és csak kisebb részben a hálapénz. Az elmúlt években végzett becslések szerint hozzávetőlegesen 30 és 100 milliárd forint között költött a lakosság évente a hálapénzre.

Korábbi felmérések arra a következtetésre jutottak, hogy a hálapénz jelentősen koncentrálódik: az orvosok 10-15 százaléka nagyon sokat (pl. specialisták, vezető beosztásúak) 30 százalék sokat, 40 százalék keveset, 20 pedig semmit sem kap. A TÁRKI 1999-es felmérésének adatai alapján kikövetkeztethető, hogy átlagosan a nettó jövedelem másfélszeresét tehetik zsebre az egészségügyi dolgozók. Ez természetesen nagy szórás mellett jön létre: vannak olyanok, akik nem visznek haza mellékes juttatást, és vannak, akik a jövedelmük öt-tízszeresét is megkapják feketén.

A felmérésről

A kutatók 1999 februárjában, 2003 júniusában és 2007 novemberében országos reprezentatív minta segítségével kérdezték meg a felnőtt magyar lakosságot arról szoktak-e hálapénzt adni, illetve, hogy szerintük tíz beteg közül hány ad háziorvosának, illetve kórházi kezelőorvosának (a következő szakmák esetében: szülész, belgyógyász, sebész, szemész, gyermekorvos, pszichiáter)

(tarki.hu)