Simor: 25 bázispontos emelésről szóló javaslat is felmerült

Az inflációs várakozásokkal, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén hétfői ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Simor András, a jegybank elnöke ugyanakkor elmondta: a monetáris tanácsban a kamattartás mellett 25 bázispontos emelésről szóló javaslat is felmerült.

A Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamat 7,50 százalékos szintjén hétfői ülésén; a döntés megfelel az elemzői várakozásoknak. A testület legutóbbi ülésén sem változtatott a jegybanki alapkamaton. A tanács legutóbb szeptember 24-i ülésén csökkentette a jegybanki alapkamatot 7,75 százalékról 7,50 százalékra.

Az indoklás szerint a testület az inflációs várakozásokkal, valamint a nemzetközi tőkepiacokkal kapcsolatos kockázatokra való tekintettel döntött az irányadó kamat szinten tartása mellett. A kamatszint jövőbeli pályája attól függ, hogy a várakozásokon keresztül továbbgyűrűző inflációs hatások mennyiben jelentenek veszélyt, és a nemzetközi pénz- és tőkepiaci folyamatok hogyan alakulnak – jegyzi meg a tanács az ülésről készített közleményben.

A testület továbbra is úgy látja, hogy az elmúlt időszak költségvetési intézkedései és költségsokkjai 2008-ban a célnál magasabb inflációhoz és a potenciálisnál lassabb gazdasági növekedéshez vezetnek. A sokkok elsődleges hatásainak kifutásával 2009-ben az árnövekedés üteme a kijelölt 3 százalékos cél közelébe mérséklődhet, ugyanakkor továbbra is felfelé mutató kockázatot hordoz az inflációs várakozások megemelkedése – fogalmaznak.

A fogyasztási kereslet továbbra is gyenge

Megjegyzik, hogy a fogyasztási kereslet a kiskereskedelmi értékesítési adatok szerint továbbra is gyenge, az ipari termelés lassulást mutat, amihez a belföldi kereslet szűkülésén túl a külkereskedelmi dinamika mérséklődése is hozzájárul. A növekedési kockázatokat erősíthetik a globális konjunktúrát övező bizonytalanságok is – fűzik hozzá.

A közleményben ismertetik: a fogyasztói árindex és a maginfláció novemberhez képest emelkedett. Az infláció gyorsulása döntően – hasonlóan a korábbi időszakhoz – az élelmiszerek és a járműüzemanyagok árának emelkedéséhez köthető. A monetáris politika által leginkább befolyásolható termékkörök esetében nem volt tapasztalható gyorsulás. Az infláció jövőbeli alakulásában kulcsfontosságúnak nevezik, hogy az egyszeri sokkok hogyan befolyásolják a gazdasági szereplők árazási és bérezési döntéseit, milyen mértékben sikerül elkerülni az inflációs várakozások megemelkedését.

Jelentős bizonytalanság a nemzetközi pénzügyi piacokon

A világgazdaságban tapasztalható inflációs folyamatok, illetve a magyarországi hatósági árak emelkedése további inflációs kockázatokat hordoz – áll a közleményben. A versenyszféra bérdinamikája novemberben valamelyest mérséklődött, elsősorban a prémiumkifizetések szokásostól elmaradó mértéke miatt. Az OÉT bérajánlása a bérdinamika további mérséklődését vetíti előre. A szakképesítéshez kötött minimálbér emelése viszont felfelé mutató kockázatot hordoz – figyelmeztet a tanács. A visszafogott belső keresletnek megfelelő ár- és bérdöntések hozzájárulnának az infláció mérséklődéséhez és közvetett módon a gazdaság gyorsabb növekedését is előmozdítanák – szögezik le.

Említést tesznek arról is, hogy a nemzetközi pénzügyi piacokat továbbra is jelentős bizonytalanság jellemzi, a hitelkockázatok átárazódása várhatóan a következő hónapokban is folytatódik. A nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága mérséklődött a feltörekvő piacokon. Az ülés rövidített jegyzőkönyve 2008. február 15-én 14 órakor jelenik meg.

25 bázispontos emelés

A monetáris tanácsban a kamattartás mellett 25 bázispontos emelésről szóló javaslat került terítékre, de viszonylag egyértelmű döntés született a kamattartás mellett – mondta Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a hétfői kamatdöntést követő sajtótájékoztatón, Budapesten.

A testület rövid távú, napi folyamatokkal nem foglalkozik, így a mai pénzpiaci fejlemények elemzését sem végezte el – felelte egy kérdésre a jegybank elnöke, hozzátéve: látható, hogy a nemzetközi befektetők kockázatviselő hajlandósága mérséklődött a feltörekvő piacokon.

„Nekünk higgadtan kell elemeznünk a pénzügyi folyamatokat, miközben egyesek recesszióról, mások pánikról beszélnek” – jelentette ki Simor András, aki nyomatékosította: a tények nem támasztják alá a gazdasági recessziót jelző jóslatokat.

„Tény, hogy folyamatban van a kockázati prémiumok átértékelődése” – szögezte le a jegybank elnöke.

(MTI)