A magyar gazdaság helyzete figyelmeztetés Kelet-Európának

A stagflációs állapot veszélyére figyelmeztet a MarketWatch tőzsdei hírszolgálat. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy ez a helyzet több más kelet-európai országban is bekövetkezhet. Köztudott: csütörtökön a KSH és az Ecostat rendkívül kedvezőtlen számokat adott közre gyorsjelentésében a magyar gazdaság „bővülésével” kapcsolatosan.

Fennáll a veszélye annak, hogy a magyar gazdaság stagflációs állapot felé közelít a legfrissebb adatok alapján – közölte a MarketWatch tőzsdei hírszolgálat helyi idő szerint csütörtökön New Yorkból. A hírportál szerint Magyarország nehéz helyzete figyelmeztetés más közép- és kelet-európai országoknak arra, hogy azok gazdasága is ilyen irányt vehet. Magyarországra kettős veszély leselkedik: a felszökő inflációval egyidejűleg csökkenő gazdasági növekedés. A MarketWatch által közölt adatok szerint Magyarországon januárban 7,1 százalékos éves mértékű inflációs ütemet mértek, ami jóval meghaladja a központi bank 3 százalékos célértékét. Eközben a negyedik negyedévben a GDP növekedése éves viszonylatban 0,8 százalékponttal lassult.

A legfrissebb makrogazdasági mutatók megerősítik, hogy „a magyar gazdaság stagflációs állapotba jutott, és nagyon kevés jel utal arra, hogy a növekedés lendületet vesz” – idézte Lars Christensent, a dániai Danske Bank vezető elemzőjét a hírportál. A szakértő szerint ez a stagflációs helyzet bekövetkezhet egy sor más kelet-európai országban is. Magyarázata szerint a jelentős egyensúlyhiány inflációs nyomást idéz elő, amely végső soron gátat szab a fellendülésnek.

Christensen szerint a legsérülékenyebb gazdaságok a balti államok, továbbá Románia és Bulgária. Úgy látja ugyanakkor, hogy Szlovákia és Csehország helyzete szilárdabb. A MarketWatch háttérmagyarázata szerint Magyarországon a néhány évi fenntarthatatlan hiányt követően költségvetési szigorítást vezettek be, amely a növekedés jelentős lassulását okozta.

Veszélyes az infláció

Nigel Rendell, aki az új piacok vezető elemzője az RBC Capital Markets csoportnál, ugyancsak az inflációt tartja a központi kérdésnek. Szerinte a magasabb élelmiszer- és üzemanyagárak az egész térségben meglódították az inflációt. Véleménye szerint az új európai piacgazdaságok esetében nem működik az az elmélet, hogy a bővülő hazai keresletnek köszönhetően akkor is fenn tudják tartani a növekedési ütemet, ha a fejlett gazdaságok lelassulnak. „A közép-európai új gazdaságok nem képesek függetlenül működni a világ többi részétől, mivel exportjuk 70 százaléka nyugati piacokra irányul, elkerülhetetlen, hogy ezen gazdaságok növekedése is visszaessen, ha Amerika, Nyugat-Európa és más fejlett térségek recesszióba esnének” – mondta.

Rendell úgy látja, hogy Szlovákia például semmi esetre sem tudja majd tartani a jelenlegi erős GDP-növekedési ívet. Szerinte Szlovákiában „túl erős” növekedési iramot diktáltak, ami a későbbiekben inflációnyomást fog gerjeszteni. A szakértő szerint a térség központi bankjainak nehéz döntéseket kell hozniuk. Úgy véli, Magyarországon a következőképp merül fel a kérdés: a Magyar Nemzeti Bank vajon a kamatlábak emelésével reagáljon a folytatódó magas inflációra és a forint további gyengülésének veszélyére a nemzetközi hitelpiac zavarai közepette, vagy pedig kamatcsökkentéssel próbálja meg serkenteni a növekedést?

Christensen várakozása szerint a magyar jegybank egyelőre az óvatos politikát választva nem módosít az irányadó kamaton. Úgy látja viszont, hogy az MNB-nek lépnie kell majd, ha a forint erőteljesen romlani fog, aminek nyilvánvaló a veszélye.

(mti)