Szilvásy György titokminiszter a hírügynökség kérdésére úgy fogalmazott: a testület munkája csak félsikernek tekinthető, mert a mintegy 80 ezer oldalnyi anyagnak csak a töredéke került nyilvánosságra, de a jelenlegi szabályozás ennél többet nem tesz lehetővé. Véleménye szerint többek közt éppen ezért van szükség az új titoktörvény elfogadására, mert a jogszabály teljesen átalakítaná az iratok minősítésének rendszerét, és ez alapján újra felülvizsgálnák az összes titkos dokumentumot. A miniszter szerint a politikai szándéknál erősebbek voltak a szakmai érvek, amelyek alapján az olajügyi papírok nagy részének továbbra is indokolt a titkosítása.
A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) mintegy 60, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) 73, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) 22, a Nemzetbiztonsági Iroda 29 oldalnyi anyagot hozott nyilvánosságra anonimizálva, vagyis a személyes adatok nélkül. Szilvásy György júniusban hozott létre munkacsoportot, hogy a testület megvizsgálja a mintegy 80 ezer oldalnyi olajügyekkel foglalkozó anyagot, és ahol az indokolt, felülvizsgálja az iratok titkosítását. A kormányszóvivő akkor azt hangsúlyozta: a kormány határozott szándéka, hogy az olajügyekben minden olyan információt nyilvánosságra hozzon, amit csak lehet.
A munkacsoportban képviseltette magát az ORFK, az NBH, a VPOP, a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a honvédelmi tárca. Az olajszőkítés és az ezzel foglalkozó olajbizottság anyagainak ügye azzal összefüggésben került reflektorfénybe, hogy Kármán Irén újságírót tavaly júniusban Budapesten megverték.
Az oknyomozó újságíró az olajszőkítési ügyek történetének feltárásával foglalkozik. Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális tevékenysége volt, a kilencvenes években óvatos becslések szerint is több száz milliárd forintos kárt okozva a költségvetésnek. Az „olajos ügyek” 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a hto kettős ára teremtett alkalmat. A két termék azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették, ezért színezték.
