Új tulajdonosi programot ígér Gyurcsány + Képriport

Az új tulajdonosi program lehetővé teszi, hogy egyénenként pár ezer, családonként pár százezer vagy egy-két millió forint befizetésével minden állampolgár megérezhesse a tulajdonlás örömét és felelősségét – többek között ezt ígérte Gyurcsány Ferenc évértékelő beszédében. Új „jelszavakat” is ismertetett, mint „munka, tudás”.• Századvég: tíz új program után egy újabb• Igazságbeszéd a foglalkoztatási adatokról? • Navracsics: Ismét négy hónap múlva derül ki Gyurcsány beszéde? • Semjén: Gyurcsány túlteljesítette a kádári államadósságot • Kóka már látja a beteljesülést• Lendvai új eszközöket keresne• Tulajdonszerzés: tőzsdére viszik az állami cégeket?

Nehéz másfél év áll mögöttünk, átkozottul nehéz – jelentette ki Új Magyarország, új polgárosodás című évértékelő beszédében Gyurcsány Ferenc. A kormányfő elmondta: rengeteg panasz érte az átalakításokat.

Sokak szerint ezek felforgatások – fogalmazott Gyurcsány a kormány által elvégzett „átalakításokról” a parlamentben. „Sokan, akik korábban hittek bennünk, most elvesztették a hitüket” – közölte a kormányfő. Sokaknak ez volt a legnehezebb másfél év az életében – mondta Gyurcsány, aki azt üzente a kormánykoalíciókat korábban támogatóknak: „Sajnálom, hogy csalódást kellett okoznunk.” Ám hozzátette: ha nem teljesítették volna a kötelességüket, rosszabbul éreznék magukat. „Egy biztos: amit teszünk, az Magyarország érdekében áll” – közölte. Brutális fizikai támadások is érték a kormányt – jelentette ki –, ám elmondása szerint azért hittek intézkedéseikben, mert „nagyobb volt a hitünk, mint a támadók ereje”. Elmondása szerint az elmúlt másfél év utat nyitott az Új Magyarország program megkezdésére. „Elértük, amit el akartunk érni” – jelentette be, majd közölte: 200 milliárd forintnyi többlet áll majd a kabinet rendelkezésére, amelyről el kell még dönteniük, hogy „mit fogunk kezdeni ezzel a néhány száz milliárddal”.

Fotó: Reuters

Felszabadítani!

Gyurcsány összefoglalta az elmúlt év eredményeit, melyek között említette, hogy növekedtek a jövedelmek és a nyugdíjak, valamint csökkentek a gyógyszerárak. A miniszterelnök kifejtette, már olyanok is fizetnek járulékot, akik eddig nem. Mint mondta, az uniós források felhasználása is sikert jelent, „kár, hogy nem tudjuk észrevenni a sikert” – tette hozzá. Gyurcsány szerint a változások lényege ugyanarról szól, hogy az ügyfél, a diák és a páciens legyen középpontban. „A változások végső célja: felszabadítani az embert” – szögezte le. Mi a végső cél, merre tovább? – tette fel a kérdést a miniszterelnök. E kérdés megválaszolásához Gyurcsány szerint vissza kell térni a kályhához, a kezdetekhez, vagyis a rendszerváltozáshoz, amely a demokráciáról, a szociális piacgazdaságról és a jogállamról szólt. „Szabadságot, gyarapodást, biztonságot akartunk” – szögezte le a miniszterelnök. „Akartuk, hogy itthon is körbeugráljanak minket” – tette hozzá. Gyurcsány szerint a rendszerváltáskor akartuk, hogy felszabaduljunk az alattvalói létből, akartuk, hogy megszűnjön a nyomorúság. Mint mondta, 1990-ben rátaláltunk az útra, 2000-ig értettük, ez mit jelent, többek ma is értik, de vannak, akik feladták a polgárosodás eszméjét, ők a hangosabbak – szögezte le Gyurcsány. A miniszterelnök szerint vissza kell térni a polgárosodáshoz, ami Magyarország egyetlen esélye, és ez az Új Magyarország politikájának lényege. A polgárosodás nem más, mint a magad ura vagy, ha nem kell meghajolni mások előtt – tette hozzá. Ehhez azonban három tényezőre: munkára, tudásra és tulajdonra van szükség – mondta el Gyurcsány.

Csak polgárosodni kell

A polgárosodásról szólva a miniszterelnök kijelentette: két út van, hogy ezt elérjük. Az egyik, amikor konzervatív módon abban bízunk, hogy a fenn lévők gazdagsága majd „lecsorog” a többiekre is, beindul a középosztályos polgárosodás. A másik út a vegytiszta liberális program, amely mindenkit felemel. A miniszterelnök kijelentette: abban hisz, hogy a felfelé törekvő sokaság előtt megnyílik az út, és mindezt szocialistaként meggyőződéssel szolgálja. Az új magyar polgárosodás érdekében a kormány dolga a kezdeményezés és a cselekvés. Az együttműködés ideje jött el, figyelni kell egymásra, hogy tavasszal egy sor fontos döntést hozhassanak meg, ezzel támogatva az „Új Magyarországot”. Gyurcsány szerint a polgárosodás alapja hármas fogalomkörön nyugszik: a munkahelyen, a tudáson és a tulajdonon. A biztonságot adó, jól megfizetett munka az új polgárosodási folyamat alapja – hangsúlyozta. A kormány legfőbb feladata a közeljövőben, hogy a munkabérre rakódó terheket csökkentse, erre jövőre 200 milliárd forintot fordítanak majd. Emellett át kell alakítani a segélyezési rendszert is, hogy ne maradjanak otthon az emberek; aki tud, az menjen dolgozni, ne a segélyekből éljen. Így a valóban rászorulóknak több marad, a segélyezés az utolsó mentsvár.

Ingyen laptop a tanároknak és a diákoknak?

A második pillér a tudás, hiszen már az iskolában eldől a jövőnk sorsa. A tehetségek gondozása és a hátrányos helyzetű gyerekek nevelése az egyik fő kérdés, melyet meg kell oldania a kormánynak. A miniszterelnök említést tett arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekek oktatói 30–50 ezer forintos kiegészítő támogatást fognak kapni. Ezenfelül egy átfogó művelődésiház-felújító programot is indítanak a közeljövőben.

De még ennél is tovább menne a miniszterelnök, aki megemlítette azt is, hogy „ külföldi példák alapján ajánlás készült a tanulók és tanárok hordozható számítógéppel történő ellátására.” Ahogy a miniszterelnök fogalmaz: „Fektessünk be a tudásba és a műveltségbe”.

Új tulajdonosi program

Harmadsorban a tulajdont emelte ki beszédében, felhívva a figyelmet, hogy itt nem csak a kézzelfogható tulajdonra kell gondolni, hiszen a tudás éppúgy tulajdon, és csak az az ember mondhatja magát biztonságban, akinek a tudás és a kézzelfogható tulajdon is birtokában van. Magyarország lakossága túlnyomó többségének nincsen kézzelfogható tulajdona. A rendszerváltás előtt legalább az önkormányzati lakásokhoz hozzájuthattak a benne lakók, ám most, 18 évvel később az állami ösztönzés a polgárosodásra megcsappant. A magyar állam tulajdonában több ezer milliárd forintnyi vagyon van, de sokan ebből semmit sem éreznek – értékelte az állami tulajdon és a társadalom viszonyát a miniszterelnök. Mint fogalmazott, az új tulajdonosi program lehetővé teszi, hogy egyénenként pár száz ezer, családonként pár millió forint befizetésével minden állampolgár megérezhesse a tulajdonlás örömét és felelősségét. „Adjunk árfolyam- és adókedvezményt azoknak, akik élni kívánnak az új tulajdonosi program adta lehetőséggel” – javasolta Gyurcsány, kijelentve: garantálni kell, hogy a kedvezményekből mindenki egyformán részesülhessen. A programban szóba jöhető vállalatok tulajdonosi szerkezetével kapcsolatban elmondta, a vállalatoknak továbbra is többségi állami tulajdonban kell maradniuk.

Jelszó: a munka

A munka, tudás, tulajdon jelszavak összefoghatják a politikailag megosztott országot – érvelt az évértékelő beszédre reagáló frakcióvezetőknek válaszolva Gyurcsány Ferenc. Navracsics Tibornak, a Fidesz frakcióvezetőjenek azt mondta: járulékcsökkentő javaslatuk „münchauseni volt”, mivel „az nem felelősségteljes”, mert nem számol a bevételek csökkenésével. A munkanélküliségről szólva, KSH-adatokra hivatkozva azt állítja: jelenleg 50 ezerrel többen dolgoznak, mint 2002-ben. Ennek kapcsán megjegyzi: ne akarják erkölcsre tanítani a parlamentet azok, akik félre akarják vezetni az Országgyűlést és annak nézőit, hallgatóit. Viszonválaszát – melyben sokszor idézte a korábban elmondott évértékelőjét – azzal a gondolattal zárta, hogy az ellenzék megmozdulásai „méltánytalanul bántják a kormányt és az országot”, valamint javaslatot tett arra, hogy „ne csak üssük és verjük egymást, hanem dolgozzunk össze”.