Két év letöltendő: megy a börtönbe Kaszab Csaba

A Fővárosi Ítélőtábla kedden hozott végzésében helybenhagyta Kaszab Csaba ügyében az elsőfokú bírósági ítéletet. A Fővárosi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság végzésében kimondta: „a vezető beosztású hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt Kaszab Csaba ellen indított bűntetőügyben a Fővárosi Bíróság ítéletét helybenhagyja”. A végzés ellen további fellebbezésnek nincs helye – közölte Szigeti Ágnes, a tanács elnöke.

MNO
2008. 03. 18. 10:16
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kaszab Csabát, Kőbánya volt alpolgármesterét a Fővárosi Bíróság 2007. szeptember 20-án elsőfokú, nem jogerős döntésében vezető beosztású hivatalos személy által folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében mondta ki bűnösnek. A testület két év börtönbüntetésre és négy év közügyektől eltiltásra ítélte a szocialista politikust azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható, és egyben 4,43 millió forint elmaradt vagyoni előny megfizetésére kötelezte.

Az ítélőtábla végzése ellen fellebbezésnek nincs helye – közölte Szigeti Ágnes, az ítélőtábla tanácsának elnöke.

Szigeti elmondta, a cselekmény minősítését illetően az ítélőtábla egyetért az FB indoklásával, hozzátéve: az első fokú ítélet azt azonban tévesen tünteti fel, hogy a vádlott a bűncselekmények elkövetésének idején a kőbányai önkormányzat alpolgármesteri beosztását és tisztségét is felhasználta, akkor ugyanis még nem volt alpolgármester.

A végzés meghozatala előtt az ügyész az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte, Kaszab Csaba ügyvédje pedig vitatta a cselekmény minősítését, az üzletszerűséget és a folytatólagosságot. A védő indítványozta a büntetés enyhítését és a felfüggesztés kedvezményének az alkalmazását.

A szabadságvesztés próbaidőre való felfüggesztését azonban a büntető törvénykönyv vonatkozó pontjai kizárják – mutatott rá Szigeti Ágnes. A vádlott betegsége miatt nem volt jelent az ülésen.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás lényege szerint a vádlott 1998 novemberétől 2002 októberéig a kőbányai önkormányzat beruházási és városüzemeltetési bizottságának elnöke volt, 1998 decemberétől 2002 novemberéig pedig a Kőbányai Vagyonkezelő (KV) Rt. igazgatótanácsának is tagja volt.

A beruházási bizottság feladatai közé tartozott a volt állami tulajdonú társasházak felújítási pályázatainak elbírálása. K. F., a B. Kft. ügyvezetője 2000 nyarán megkereste a vádlottat, és arra kérte, hogy szerezzen neki építési megbízást. Kaszab ezután K. F. rendelkezésre bocsátotta azoknak a társasházaknak a címét, amelyek tervezett felújítási költségei a legmagasabbak voltak.

A bíróság szerint megállapodtak abban, hogy ha K. F. megkapja a munkákat, az utánuk járó díjak nettó értékének felét visszautalja a vádlottnak. A vádlott ezután felhívta a KV Rt. tulajdonosi csoportjának vezetőjét, és – hatáskörét túllépve, hivatali helyzetével visszaélve – arra kérte, hogy az rt. nevében bízza meg K. F.-t a társasházak felújításával, mégpedig a legnagyobb összegű munkákkal, és intézze el a munkadíjak kifizetését úgy, mintha e házak is pályázaton nyertek volna.

A vagyonkezelő 32,3 millió forintot fizetett ki a B. Kft.-nek öt kőbányai társasház felújítása után. Az igazságügyi építésügyi szakértői vélemény szerint mindegyik esetben a munkákhoz ténylegesen szükséges összegnél többet fizettek ki. Kaszab Csaba 4,43 millió forinttal gazdagodott jogalap nélkül – állapította meg a bíróság.

(mti)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.