Kevés uzsorával összefüggő ügy jut a hatóságok tudomására

Nagyon kevés uzsorával összefüggő ügy jut a hatóságok tudomására, mivel a sértettek kiszolgáltatott helyzetük miatt nem fordulnak a hatóságokhoz, és gyakran szégyellik is, hogy ilyen ügybe keveredtek – összegezhetők a rendőrségi és a felügyeleti tapasztalatok. Hornyák Szabolcs, a Pécsi Tudományegyetem büntetőjogi tanszékének adjunktusa az MTI-nek elmondta: 1990 előtt a törvény az üzletszerű pénzkölcsönzés tényállás alapján büntette az uzsorás szerződéseket.

A másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kikötő szerződések a polgári törvénykönyv hatálya alá tartoznak. Az ilyen szerződés semmis, érvénytelenségére határidőre tekintet nélkül bárki bármikor hivatkozhat rá. A törvény szerint ilyenkor az eredeti állapotot kell helyreállítani, ami elég nehéz, mert aki felvette, nehezen tudja visszaadni a pénzt – magyarázta. Uzsora például az, ha valaki januárban felvesz egymillió forintot havi 10 százalékos uzsorakamatra, akkor februárban már 1,1 millió forint a tartozása, márciusban 1,21 millió forint, áprilisban pedig már 1,33 millió forint.

Kiss Szabolcs százados, a fővárosi, V. kerületi rendőrkapitányság bűnügyi osztályvezetője, egyetemi tanársegéd arra hívta fel a figyelmet, hogy jellemzően nem kölcsönszerződésként jelennek meg az uzsorás szerződések. Vagyis az adásvételnek álcázott „uzsorás” szerződés esetében, ha határidőig nem fizet a kölcsönt kérő, az ingóság azonnal átmegy a kölcsönt adó tulajdonába. Ha a sértett bíróság előtt támadja meg az ilyen uzsorás kölcsönszerződést, akkor a bíróság pontosan a „feltűnően aránytalan előny”, vagyis a feltűnően magas kamat miatt meg is állapítja a szerződés semmisségét. Ezért inkább az a jellemző, hogy adásvételi szerződést kötnek a felek – mondta. Hozzátette: aki „meg van szorulva”, az szinte bármilyen feltételt elfogad azért, hogy a banki hitelnél gyorsabban, szinte azonnal pénzhez jusson, még akkor is, ha a fedezetül kínált ingóság értékének felét kaphatja meg kölcsönként.

Az uzsorás is a kölcsön dupláját kéri fedezetben, leggyakrabban nagyértékű gépkocsiban. Erre adásvételi szerződést kötnek a felek, ami tartalmában hamis, hiszen a szerződési szándékuk nem az adásvételre irányul, hanem a kölcsönszerződésre. Ha az uzsorás nem kapja meg időben a pénzét, az adásvételi szerződés birtokában legálisan átíratja az autót a saját nevére, még behajtóember sem kell hozzá – magyarázta Kiss Szabolcs. Ha a sértett mégis ügyvédhez fordul az ügylet miatt, akkor azzal kell szembesülnie, hogy minden hivatalosan, törvényesen „le van papírozva”, bár nem az volt az eredeti szerződési akarat, hogy eladja az ingóságot, hanem a kölcsön.

(MTI)