Nem oszlatható fel a spontán tüntetés – az NJA további lépéseket vár

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány a politikai szabadságjogok érvényesüléséért vívott küzdelmének kiemelkedő sikereként, elégedetten nyugtázta, hogy az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium – saját és a rendőrség korábbi álláspontjával szakítva – úgy foglalt állást az elmúlt napokban az MTI-hez írt levelében, hogy egy spontán, azaz be nem jelentett tüntetés pusztán a bejelentetlenség hiánya miatt nem oszlatható fel.

Az NJA szerint a rendőrségi gyakorlat helyes irányba történő megváltoztatása mellett a szükséges jogszabály-módosításoknak is mielőbb meg kell születniük. Fontos rögzíteni, hogy az emberi jogok, ezen belül a politikai szabadságjogok érvényesülésének biztosítása és ennek keretében a mostani jogelismerés nem az állam és a kormány kegyúri adománya, hanem az emberek nemzetközi egyezmények és hazai jogszabályok által garantált jogainak gyakorlásához nélkülözhetetlen állami kötelezettségnek megfelelő, magától értetődő, de jelen esetben jogvédők, illetve a civil ellenállási mozgalmak által kikényszerített lépés. Ezúttal elmondható: működött az állami szervezetek civil társadalom által gyakorolt szükséges kontrollja. Önkényes elfogás és fogva tartás miatt indított kártérítési perekben az utóbbi években meghurcolt tüntetők javára a Nemzeti Jogvédő Szolgálat által elért jelentős kártérítési összegekkel járó sikerek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy a minisztérium belátta: a jogsértések jelentős pénzügyi következményekkel is járnak – írják.

A közlemény szerint a folytatásnak most már annak kell lennie, hogy a kormány saját maga helyezi hatályon kívül a gyülekezési jogot önkényesen korlátozó, tüntetőkkel szemben „jogi gumibot”-ként alkalmazott, tavaly márciusban életbe léptetett „passzív engedetlenség” büntető szabálysértést. A norma alkotmányellenességének megállapítását a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kérte egy éve az Alkotmánybíróságtól, eddig még döntés nem született. Szükséges továbbá az összes eddigi, spontán és békés, de mégis feloszlatott tüntetéseken eljárás alá vontakkal szembeni eljárások megszüntetése is, illetve a megbírságoltakat mentesíteni kell a jogkövetkezmények alól.

Az alapítvány leszögezi: a 2006 őszi rendőri jogsértések nagyszámú áldozatainak mielőbbi és mindeddig elmaradt jóvátétele is elengedhetetlen lépés. Bár már több, Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt károsult első fokon kártérítési pereket nyert rendőri szervekkel szemben, a benyújtott kárigények peren kívül egyezséggel történő rendezése elől a felelős szervek eddig elzárkóztak az ENSZ Kínzás Elleni Bizottságának ezirányú ajánlása és a jogállami elvek követelményei ellenére.

(MNO)