Die Welt (welt.de)
A konzervatív német napilap Megdöbbentően normális az idegenellenesség című cikkében ismertet egy frissen elkészített elemzést. Sokak számára az idegenellenes nézetek magától értetődőnek számítanak, erre a következtetésre jut az SPD-közeli Friedrich Ebert Alapítvány tanulmánya. A németek gondolkodásukban gyakran megkülönböztetik a „jó” és „rossz” bevándorlót. Ráadásul nem sokra tartják a demokráciát. Az Egy pillantás középre címet viselő reprezentatív tanulmányukban Elmar Brähler és Oliver Decker 5000 személyt kérdeztek meg. A válaszadók fele nyugaton, keleten háromnegyedük elégedetlen a demokráciával. Közel 39 százalékuk úgy érzi, elárasztották a külföldiek Németországot. Ennek a 2005–2006-ban készült tanulmánynak két évvel később elkészítették a folytatását. A szélsőséges nézetek kialakulásáról 60 különböző politikai nézeteket valló személlyel 12 csoportos vitát folytattak.
„A legsúlyosabb a széles körben elterjedt idegenellenesség” – mondta Katharina Rothe, az elemzés társszerzője. A legkomolyabb fenntartásokat az oroszországi németekkel és a törökökkel szemben fogalmazták meg.
Die Presse (diepresse.com)
A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognár A magyarok tesztelik a „segélyt munkáért” kezdeményezést című cikkében foglalkozik a monoki kezdeményezéssel. Egy kis északkelet-magyarországi település alapjaiban rázta meg az egész szociális rendszert. Monok hadat üzent a szociális élősködőknek azzal, hogy a szociális segélyt ellentételezéshez köti. A monoki önkormányzat a családtámogatást iskola- és óvodalátogatáshoz kívánja kötni. Másrészt csak olyanok kapnak munkanélküli segélyt, akik közmunkát végeznek.
Gyurcsány Ferenc kijelentette: el tudja ugyan képzelni, hogy a monoki modell sokak támogatását élvezi, de hosszabb távon a modell szocioökonómiai torzulásokhoz vezethet. Mint mondta: „a kormány célja csak az lehet, hogy mindenkinek biztosítsa a munkát”. Ezzel szemben Orbán Viktor megértéséről biztosította a monoki kezdeményezést. Orbán utalt arra, hogy jobboldali kormánya idején hasonló intézkedései voltak, mint amelyeknek bevezetését ma Monok és a többi önkormányzat követeli.
Magyarországon ma három-három és fél millió ember él az 58 000 forintos létminimum közelében és alatta, 1,2 millióan napi 2-4 euróból, nagy részük roma.
Die Presse (diepresse.com)















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!