Fidesz: a kormány ne az önkormányzatokat hibáztassa

A költségvetési hivatal létrehozását célzó közpénzügyi javaslatcsomag alkotmánymódosító része pótolja az alaptörvényt eddig jellemző hiányosságokat, másrészt lehetőséget biztosít arra, hogy a költségvetési politika anticiklikus legyen – jelentette ki Wiener György (MSZP) az előterjesztés általános vitájának folytatásában, kedden a parlamentben.

A közpénzügyi törvénycsomag tartalmazza a költségvetési felelősségről és a szigorúbb szabályok betartását garantáló költségvetési hivatalról szóló előterjesztést, valamint az alkotmány és az önkormányzati törvény módosítását; elfogadásához kétharmados többségre van szükség. Wiener György elmondta: a jelenlegi alkotmányban nincs benne, mi történik az úgynevezett exlex állapot idején, vagyis akkor, ha a tárgyév végén nincs elfogadott költségvetés. Hozzáfűzte: az államháztartási törvény eddig is rendezte ezt a kérdést, de más, ha feles törvény rendelkezik erről, és más, ha maga az alaptörvény. Utóbbi esetén ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy az Alkotmánybíróság (AB) értelmezze a vonatkozó rendelkezést. A szocialista képviselő hangsúlyozta: az MSZP-frakció egyetért az ellenzékkel abban, hogy nem való az alkotmányba az az előterjesztésben szereplő kitétel, hogy az Országgyűlésnek és a kormánynak a költségvetés fenntarthatóságának veszélyeztetése nélkül kell gyakorolnia tevékenységét. Indoklása szerint ugyanis ez az AB számára túlzott felhatalmazást adna.

A Törvényhozási Költségvetési Hivatal létrehozásának szükségessége kapcsán Wiener György kiemelte: a hiány nemcsak a 2006-os, de az 1994-es és a 2002-es választási évben is túlzottan megnőtt. Kitért arra, hogy a hivatal létrehozása összefügg a legújabb államfejlődési tendenciákkal, a szakirodalommal. Fontos, hogy a költségvetési hivatal ne korlátozza az Országgyűlés működését – jegyezte meg. Szerinte a költségvetés anticiklikusságát biztosíthatja, hogy a tárgyévet követő második év reáladóssága nem lehet nagyobb, mint a tárgyév előtti második évben. Wiener György megemlítette, hogy a kiadási plafonra vonatkozó fideszes javaslat beemelése az előterjesztésbe a kompromisszumkészséget mutatja.

Herényi Károly (MDF) hangsúlyozta: pártja szerint, ha a jelenleg hatályos törvényeket betartanák, akkor egy ilyen hivatal felállítására nem lenne szükség. Emlékeztetett arra, hogy minden évben tudni lehet, a költségvetésbe foglalt számok biztosan nem lesznek tarthatóak a következő évben, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pedig rendre jelzi a bevételek felül-, és a kiadási oldal alultervezettségét. Az MDF szerint, ha a költségvetést ilyen formában rendre elfogadó többség gondolkodása nem változik, nincs garancia arra sem, hogy az új hivatal észrevételeit a mindenkori kormányzati többség tudomásul venné. Hozzátette: pedig ezt akár megtehetné az ÁSZ előrejelzései alapján is. Mint elhangzott, az MDF olyan megoldást támogatna, amilyen egy szomszédos országban működik, ahol egy kutatóintézetet bíztak meg hasonló feladattal.

Herényi Károly szerint az ÁSZ-nek is van olyan kutatóintézete, amely alkalmas lenne a feladat ellátására. Kovács Zoltán (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényjavaslat korlátozza az önkormányzati autonómiát, és gyakorlatilag ellehetetleníti a hitelfelvételt. Közölte: az adósságkorlát alapja az önkormányzati szabad forrás. Hangsúlyozta, hogy ebben a formában az előterjesztés az önkormányzatok számára elfogadhatatlan. Hargitai János (KDNP) szerint az ÁSZ maradéktalanul meg tud felelni annak a feladatnak, amit a hivatalnak adnának. Ennek adhatnának rangot – mondta. Hangsúlyozta: nem látják értelmét a hivatal felállításának. Úgy fogalmazott, hogy ezt a tudást a piacról kellene felvenni és valahogy bevonni az eljárási rendbe. Keller László, a PM államtitkára kétperces hozzászólásában hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy az önkormányzati rendszer átszabását szeretnék.

Babák Mihály (Fidesz) szerint semmi sem átgondolt ebben az előterjesztésben, mint ahogy hét éve az állam pénzügyeiben sem az. Véleménye szerint átgondoltan kell a parlamentnek törvényt módosítani, és hatástanulmányt is készíteni kell. A fideszes képviselő feltette a kérdést: mi a célja a törvénycsomagnak. „Attól félnek, hogy az önkormányzatok teszik tönkre az országot és pénzügyi helyzetét?” – tette hozzá. Mint elhangzott, a Fidesz nem támogatja egyik javaslatot sem, „a kormány magában keresse a bűnbakot, ne az önkormányzatokban”.

Babák szavai szerint államcsőd és pénzügyi csőd is van, folyik az állam pénze, és a kormány az önkormányzatokon kívánja leverni a port. Ezért – mint fogalmazott – tiltakoznak, és megalkudni nem tudnak. Kifogásolta továbbá, hogy az állam nem magán kezdi a spórolást, hanem hivatalt akar, és az önkormányzatoktól szeretne pénzt elvonni, közben pedig az ellenzékre mutogat.

Szabó Lajos (MSZP) hangsúlyozta: fontos az a feladat, amit elvárnak a leendő költségvetési hivataltól: a makroszámok értékelését, a költségvetés véleményezését. Mint mondta, az ÁSZ feladata változatlan maradna, illetve plusz ellenőrzési jogosítványokat kapna.

Tállai András (Fidesz) szerint érdemes a múlttal is foglalkozni, hiszen azért akarják létrehozni ezt a szervezetet, mert valamit rosszul csináltak a múltban.

Molnár László (MSZP) közölte: nincs államcsőd, és ezt az Állami Számvevőszék sem mondja. Javasolta, hogy tekintsék át az önkormányzati feladatokat, hatásköröket és az önkormányzati igazgatást.

Göndör István (MSZP) hangsúlyozta: a kormánypártiak arról szeretnék az ellenzéket meggyőzni, hogy az önkormányzati szférában is legyen egy nagy fék, mert része az egész rendszernek. Problémának nevezte, hogy kétharmados többséget igénylő törvényeket nem tudnak elfogadni, mert az ellenzék nem vállalja a felelősséget.

Kontur Pál (Fidesz) azt kifogásolta, hogy a kormány képviselői hét év távlatából még mindig a Fidesz hibáiról mernek beszélni. Ahhoz, hogy a jövőről beszéljünk, el kell ismerni, hogy hibát követtek el – mondta.

(MTI)