A rossz hírek lelki károkat okoznak

A Süddeutsche Zeitung beszámol arról a bukaresti törvényről, amely előírja, hogy a nép egészsége miatt több jó hírt kell sugározni. A Die Presse szerint a Gazprom egyelőre nem tudta megvenni Prodit.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali német napilapban Kathrin Lauer Romániáról csak jót című cikkében ismerteti a román kormány abszurd törvényét. A bukaresti szenátus úgy döntött, hogy a televízió és rádió kevesebb rossz hírt közöljön, mert ez állítólag káros a léleknek. Ami meglepő: a döntés egyhangú volt. A bukaresti szenátus a nép pszichikai egészsége miatti aggodalmában elfogadott egy törvényt, mely ha életbe lép, a diktatúra időszakába veti vissza az EU tagállamát: a televízió és rádió híreinek fele kedvező témákról kell, hogy szóljon – írja a napilap.

A túl sok rossz hír károsítja a lelket, nyilatkozta a törvényt kezdeményező Ioan Ghise, és ezt bizonyítandó egy észak-koreai tanulmányt idézett. Ami talán a legmeglepőbb: Ghise, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tagja és Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök párttársa ellenezte a törvényt. Ghise a sajtószabadságot korlátozó törvény elfogadása érdekében még az ultranacionalista Gheorghe Funarral is hajlandó volt szövetkezni, számol be a lap. Funar, aki kolozsvári polgármesterként (1992-2004) megkeserítette a magyar kisebbség életét, az egyik társszerzője a törvénynek.

„Vakációs hangulat uralkodott – nyilatkozta a lapnak Eckstein-Kovács Péter, az emberi jogok egyik élharcosa –, az ülés előtt az ember megkérdezte, hogy egyáltalán határozatképesek leszünk-e, mert nem minden szenátor volt jelen. Ezért elmentem, és nem is szavaztam.” A törvényt vélhetően amúgy sem fogják alkalmazni, mert ellentmond a román alkotmányban rögzített sajtószabadságnak – és az EU alapelveinek. Ugyan a képviselőház is elutasította a törvényt, de ebben az esetben a szenátus határozata a döntő.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Martos A Balkánon találkozik minden (gáz)út című cikkében foglalkozik a Déli Áramlat és a Nabucco vezeték túlélési küzdelméről. A cikk írója szerint majdnem kollégák lettek Gerhard Schröder és Romano Prodi. Amíg a volt kancellár elfogadta a Gazprom állásajánlatát, addig a Déli Áramlat élére kinézett Prodi visszautasította azt – írja a Die Presse. Miközben a Nabuccón még jogászok dolgoznak, addig az oroszok Bulgáriával, Görögországgal, Szerbiával és Magyarországgal már megegyeztek.

Az Olaszország felé vezető ágról a Szlovéniával folytatott tárgyalások szintén előrehaladottak. Ebben a Gazprom legfontosabb partnere az olasz ENI, ezért próbálkoztak az oroszok Prodi meggyőzésével. Az RBK Daily angol nyelvű orosz gazdasági napilap szerint a közeljövőben megállapodhat a Gazprom és az ÖMV a Déli Áramlatról. Ebben az esetben a Déli Áramlat Európában ugyanazon országokat érinti, kivéve Romániát, aki egyedül hűséges az EU-tervhez.